2012. január 29., vasárnap

VIGYÁZZ A MADÁRRA! ( Rúzsa Magdi )

SOHA NEM ADJUK FEL

Előadják: Rúzsa Magdi, Révész Sándor, Caramel, Kiki és a NEMADOMFEL Együttes (a NEMADOMFEL Együttes fogyatékkal élő fiatalokból áll).
Zene és szöveg: Kiss Barna (www.KissBarna.hu)
www.nemadomfel.hu









ÉN -- ÉN VAGYOK...(Virginia Satir)



Én én vagyok.

Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. 
Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, 
de egészében véve senki. 
Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, 
hiszen én magam választottam.

Én rendelkezem mindenemmel –

a testemmel és annak minden mozdulatával;

az elmémmel, 
valamennyi gondolatommal és ötletemmel;

a szememmel és a képekkel, melyeket észrevesz;

az érzéseimmel, legyen bár az harag, öröm, csüggedés, 
szeretet, csalódottság, vagy izgalom;

a számmal és minden szóval, ami elhagyja, 
akár udvarias, akár durva, 
kedves, helyénvaló vagy sem;

a hangommal, legyen az hangos vagy kellemes;

minden cselekedetemmel, függetlenül attól, 
hogy saját magamra vagy másokra irányul.

Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, 
reményeimet és félelmeimet. 
Az enyémek győzelmeim és sikereim, 
kudarcaim és balfogásaim.

Mivel a magam ura vagyok, 
tökéletesen megismerhetem magamat. 
Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet 
és barátság fűzhet. 
Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően
 használhatom. 
Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen 
vagy számomra még ismeretlen vonások, 
de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, 
addig bátran és bizakodva kereshetem 
a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit.

Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek,
 gondolok vagy érzek egy adott pillanatban, 
az mind-mind én vagyok. 
Bármely időpontban hitelesen képviselem saját magamat. 
Ha később visszagondolok arra, milyennek mutatkoztam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, 
talán ez vagy az tőlem idegennek tetszik majd. 
Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, 
megtarthatom azt, amit lényemhez megfelelőnek bizonyult, 
és kitalálhatok valami újat ahelyett, 
amitől elfordultam.

Érzékeim és képességeim segítségével 
megállhatom a helyemet, 
közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, 
értelmet és rendszert vihetek az engem körülvevő 
személyek és dolgok tömegébe.

Bírok magammal, tehát irányíthatom magamat.

Én én vagyok, és így vagyok jó.

(Virginia Satir)


Junkies - A drog -- az rossz!

ELFOGADÁS

GYEREKSZÁJ





- A lélek az, amikor anya süteményt tesz a tányéromra és hagy az öcsémnek is belőle. (8 éves )


- A szomorúság az, amikor az egyik ember meglátogatja a másikat és sokat iszik.
(7 éves )

- Modern az, ha látsz valami szépet, ami nagyon drága és nincs pénzed megvenni. 
( 7 éves )

- Azért patkolják meg a lovakat, hogy ne boruljon fel a ló, amikor fékez. 
(9 éves ) 

- Az ambició azt jelenti, hogy önző vagy . (10 éves )

- Anyu, én nem megyek ma iskolába. Fáj a fejem.
- Na, mutasd, bogaram, hol fáj?
- Hát az iskolában…




2012. január 24., kedd

LECKÉK AZ ÉLETRŐL (Jim Rohn)







Két fiatal magyar vállalkozó egy forradalmian új rendszert hozott létre azzal a céllal, hogy megtehessük végre azt, amit igazából szeretnénk: szabadon élni, minden kötöttségtől, munkahelytől és anyagi problémától mentesen.
... azt gondolod, hogy ez csak keveseknek adatik meg? Tegyél most egy próbát!

NAGYMAMÁKNAK...



L. Kapuvári Lídia: Mikor ketten vagyunk

Esténként,
mikor megüli a szobát
a szürkület,
mikor szem nem lát már,
csak a képzelet,
mikor ketten vagyunk,
mikor anyuékat várjuk haza,
hozzád bújok olyankor,
nagymama.
Mesélsz nekem.
Mesédtől átváltozik
a radiátor –
vidám kis kályha lesz,
benne piros nyelvű
tüzecske lángol.
És eltűnik a sok-sok emelet.
Ici-picire összemegy
a házunk.
Van egy tehénkénk is!
Te mégy, hogy megfejed,
és nekem töltöd
az első tejet,
miközben kint
az esti hó világol.
Hiába gyújtják anyuék a lámpát!
Velem marad
a kisház széna-tejszaga,
elég ruhádba rejtenem az arcom,
nagymama!


2012. január 21., szombat

BIZONYÍTVÁNY



Bars Sári: Bizonyítvány

Bizonyítvány, bizonyítvány,
De sok mindent bizonyítsz rám,
Amit el is felejtenék,
Ha nem írtak volna beléd.


Bizonyítvány,bizonyítvány,
Útmutató, biztos irány
Hadd hallgassunk a szavadra, -
Lépjünk mindig magasabbra! 



2012. január 19., csütörtök

NEVELŐSZÜLŐKET KERESÜNK!




‎"Nevelőszülőket keres a Pécsi Gyermekotthon
 Pécsről és kistérségéből, akik saját otthonukban nevelnének gyermekvédelmi gondozásban lévő gyermekeket. 
Jelentkezni lehet: Pécs Megye u. 24.


e-mail: pecsgyo@t-online.hu

30/691-6201 


Kérlek, segítsetek a hír terjesztésében!
 Köszönettel:

Kis Varga István (Origó-Ház)"



SMS-eztél már vezetés közben? Ne tedd!

2012. január 17., kedd

Beszélnél a gondjaidról? Hívd a Pécsi Ifjúsági Lelkisegély vonalát!



Beszélnél a gondjaidról? 
A 06-80-505-002 ingyenes zöld számon  hívható 
Pécsi Ifjúsági Lelkisegély.  
Minden hétfőn, kedden, szerdán és pénteken:
 18.00 - 20.30 óra között, 
vezetékes telefonról és a T-mobil hálózatról. 
Családi gondok, párkapcsolati válság, iskolai vagy munkahelyi problémák, veszteség, gyász
 - bármiről beszélhetsz. 
Amit elmondasz, az a szolgálat keretei között marad, 
és bemutatkoznod sem kell.

NÉGY PÉCSI KÖZÉPISKOLA A "TOP 100"-BAN

2012. január 11., szerda

PÉCS LEGSZEBB ARCA

Humanisztikus tanárrá válni (Egy másfajta szemléletmód)

http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/adatbazisok/e_szovegek/folga/html/humanisztikus_tanarra_valni.


....
A diákom a hónap végén megkérdezte tőlem, hogy mi motivált arra, hogy tanulóközpontú tanárrá váljak? "Kezdetben az, hogy kipróbáljam, 
alkalmazható-e a jelen iskolai valóságban mindaz, 
amit a tréningeken megtanultam. 
Ez igen komoly próbává fajult. 
Egy lavinához hasonlóan, amit most már nem lehet megállítani. 
Most mi motivál? 
Ma már nem tudom másképp csinálni" _ válaszoltam.

NYITOTT KÉZZEL SZERETNI (CARL ROGERS)

A héten egy barátommal beszélgetve eszembe jutott egy történet, amit a nyáron hallottam.


„Egy könyörületes személy, látva hogyan küszködik egy pillangó, hogy kiszabaduljon a bábból, segíteni akart neki. Nagyon gyengéden kitágította a szálakat kialakítva egy kijáratot. A pillangó kiszabadult, kibújt a bábból, bizonytalanul bukdácsolt, de nem tudott repülni. Valamit ez a könyörületes személy nem tudott, és ez az, hogy csak a megszületés, kibújás küszködésén keresztül tudnak annyira megerősödni a szárnyak, hogy repülni lehessen velük. Megrövidített életét a földön töltötte, sosem ismerte meg a szabadságot, sosem élt igazán.”

Én úgy mondom, „nyitott kézzel szeretni”. Ez egy olyan tapasztalat, ami lassan ért meg bennem, a fájdalom tüzében és a türelem vizében kovácsolódva. Azt tapasztalom, hogy muszáj felszabadítanom azt, akit szeretek, mivel, ha rákulcsolódom, rácsimpaszkodom, vagy megpróbálom irányítani, azt vesztem el, amit megtartani próbálok. 

Ha megváltoztatni próbálok valakit, akit szeretek - mivel úgy érzem, én tudom, milyennek kellene lennie - akkor egy nagyon értékes jogától fosztom meg: a jogtól, hogy felelősséget vállaljon saját életéért, választásaiért, létformájáért. Valahányszor ráerőltetem a kívánságomat, vagy akaratomat, vagy hatalmat próbálok gyakorolni fölötte, megfosztom a fejlődés, érés lehetőségétől. Birtoklási vágyammal korlátozom és keresztezem, és teljesen mindegy, mennyire jó szándékkal. 

Korlátozni és sérteni tudok a legkedvesebb óvó cselekedetemmel – és védelmem, vagy túlzott figyelmem szavaknál ékesszólóbban mondja a másik személynek: „Te képtelen vagy magadra vigyázni, nekem kell veled törődnöm, rád vigyáznom, mert te az enyém vagy. Én vagyok érted felelős.”

Ahogy tanulom és gyakorlom, egyre inkább azt tudom mondani annak a személynek, aki szeretek: „Szeretlek, értékellek és tisztellek téged. Bízom abban, hogy birtokában vagy, illetve ki tudsz fejleszteni magadban egy olyan erőt, hogy mindazzá válj, ami lehetséges számodra, ha én nem állok az utadba. 

Annyira szeretlek, hogy teljesen felszabadítalak, hogy egymás mellett járjunk örömben és bánatban. Együtt fogok veled érezni, ha sírsz, de nem foglak arra kérni, hogy ne sírj. Törődni fogok a szükségleteiddel, támogatni foglak, de nem tartalak vissza, amikor egyedül tudsz menni. Mindig készen fogok állni, hogy Veled legyek a bánatodban, magányodban, de nem fogom azt elvenni tőled. Igyekezni fogok, hogy figyeljek a szavaidra, azok jelentésére, de nem ígérem, hogy mindig egyet fogok veled érteni. Néha dühös leszek, és akkor ezt olyan nyíltan meg fogom mondani Neked, hogy ne kelljen különbözőségeink miatt elutasítást, vagy elidegenedést éreznem. Nem tudok mindig veled lenni, nem hallom meg mindig, amit mondasz, mert van, amikor magamra kell figyelnem, magammal kell törődnöm - és ilyenkor is olyan őszinte leszek veled, amennyire tudok.” 

Tanulom, hogy ki tudjam ezt fejezni azoknak, akiket szeretek, akikkel törődöm, akár szavakkal, akár azzal, ahogyan létezem másokkal és magammal. Én így hívom, „nyitott kézzel szeretni”. 

Nem vagyok képes mindig távol tartani a kezemet a bábtól, de már egyre jobban megy.