2013. szeptember 30., hétfő

A mesék szerepe a lelki egészség megőrzésében

Ha a mesékkel kezdünk foglalkozni egy drogmegelőzési konferencián,[1] rögtön felvetődik a kérdés: hogyan kerül ez a téma ide, milyen szerepe van a mesének[2] (és ezen keresztül a hagyománynak) a lelki egészség megőrzésében és a kábítószer használat megelőzésében. Ha a köztudatba ivódott tudattartalmakból indulunk ki, akkor a kérdésre nincs válasz. Ez viszont azt is jelenti, hogy az adott fogalmaknak, – úgymint mese és hagyomány – nem az a jelentése, amit a köztudat annak vél. Alapkérdéseket kell feltenni, ugyanis ezek a fogalmi zavarok hatalmas károkat okoznak kultúránkban, oktató-nevelő munkánkban (családban és iskolában egyaránt). Megkockáztatom a kijelentést; az, hogy drogmegelőzéssel kell foglalkozni, egyenes következménye annak, hogy kiestünk abból a megtartó erőből, amelyet természetes, vagy más néven eredendő műveltségnek nevezünk.

Anélkül, hogy az előbbi kijelentéseket teljes részletezettséggel ki lehetne fejteni [3] ezen keretek között, szükséges megvizsgálnunk ennek a műveltségtípusnak főbb sajátosságait.

Amit a legfontosabb megemlíteni; a tudás közvetlen forrásból származik. A Nap, a Hold, a füvek, fák, virágok üzenete (vagyis az időbeli változás által hordozott tudnivaló) közvetlenül épül be a tudásba. Az így kialakuló természetes alapú műveltség ennek a közvetlen forrásból származó tudásnak a lenyomata. Ennek a működésnek a meghatározó eleme a fény-árnyék változásrend; nemcsak fizikailag, hanem erkölcsi értelemben is, hiszen nemcsak a külső fizikai fény kibontakozásáról, de saját belső fényünkről is szó van. Gondoljunk arra, hogy nyelvünk a mai napig is őrzi ezt a tudást; hiszen ha egy gondolat érthető, akkor világos.

Ez a belső fény viszont akkor szabadítható fel önmagunkban, ha életünk egylényegű tud lenni annak a világnak a működésével, amelyben élünk. Ha ez hosszú távon nem tud megvalósulni, menthetetlenül elsötétedünk. 
Például a Hajnal című népmesében a feneketlen tóból megjelenő sárkányok elragadják a királylányokat. Majd Hajnal, mint a szabadító főhős a sárkányokat legyőzve megmenti őket. Közelebbről megvizsgálva a történetet hamar rájöhetünk, hogy voltaképpen saját problémáinkról van szó. A feneketlen tó, legfőbb jellegzetessége, hogy nincs alja, vagyis éppen az alsó világ felé nyitott. Az alsó világ erői szabadon közlekedhetnek rajta. Ez nem feltétlenül rossz, hiszen akár az ősök világát is jelképezhetné, de akkor nem a királylányok elragadása történne meg a mesében. Itt egyértelműen az alsó világ másik arca jelenik meg. Ha hétköznapjainkban kell nevén nevezni, akkor azt mondjuk, hogy alvilág. Ez pedig az anyagi (és testi) csábításai által valós és jelentős erőt képvisel. Nemcsak gyermekeink, de saját hétköznapi létünkben is (bár megjelenési formája az esetek döntő hányadában rejtett) [4] . Hajnal nevű főhősünk egyedül képes arra, hogy leszálljon ebbe a sötétségbe. Hogy miért, azt alapfokú természetismerettel könnyen kitalálhatjuk. Hajnal a Nap erőnléti helye. Egy napon belül ez azaz időszak, amikor újra a fény kerül erőbe világunkban. A sötétséget tehát csak ő tudja megszüntetni. 
Amikor a királylány meglátja, összecsapja a kezét, és azt mondja:
„– Jaj lelkem Hajnalom, hogy jöttél ide?”
Vagyis az erőbe kerülő fény bennünk van (adott esetben a királylányban), de ugyanígy bennünk van a fény hiánya is. Amint rájövünk saját, lelkünkben hordozott sötétségünkre és szembe tudunk nézni ezzel a nem éppen kedvező képpel, abban a pillanatban el is indulhatunk a „hajnalodás” útján. Vagyis nemcsak a Hajnal és a királylány él bennünk, de a sárkány is. (Minden történetnek voltaképpen egy szereplője van „én magam” és minden külön álló szereplő ennek az egynek a különböző megnyilvánulási formája.) Hajnal amikor megküzd a sárkánnyal, akkor nem „élvezkedik”, nem horror eseményt mutat be, hanem egy próbatétellel néz szembe és győzi le ellenfelét. A sárkányt pedig nem megsemmisíti, hanem átlényegíti. A mese azt mondja, hogy „buzogánnyal fejbe teremti”. A buzogány az egyik legtisztább Nap, illetve csillag jelkép. A fej pedig a szellemiség területe. Ezt a két képet összeolvasva nem beszélhetünk kizárólagos pusztításról, mint ahogy a mese sem teszi ezt. Hiszen ez nem más, mint a fény által a szellemiség területén végrehajtott teremtő művelet. Másképpen fogalmazva; a fény által megvilágosodott szellemiség. Ebben az esetben pedig természetes, hogy a sárkány megszűnik sárkánynak lenni. 
A mese régen éppen úgy, mint ma, mindannyiunkhoz szól. Ha a klasszikus néprajztudományi megközelítést nézzük és a mesei motívumok ősvallási vonatkozásait vizsgáljuk, jogosan vetődik fel a kérdés: mi az a belső kényszer, késztetés, amely ilyen hosszú időn át fenntartja a mesét. Ha a mesei képek ilyen pontosan megőrződnek évszázadokig, akkor nyilvánvaló, hogy nem lehet szó törmelékes tudásról, sokkal inkább mondhatjuk, hogy teljes gondolati rendszer hagyományozódott át meséinken keresztül. Milyen feltételek teljesülése mellett tud mindez megtörténni? A közvetlen forrásról volt már szó. Fontos ugyanakkor az is, hogy az így megszerzett tudás közvetlenül vissza is igazolható, vagyis az adott állítások érvénye közvetlen tapasztalatként válhat tudássá. Ez akkor valósítható meg, ha áthagyományozásunk elsősorban a szóbeli közléshez és nem az írásbeliséghez kötődik. A szóbeli hagyomány ugyanis csak akkor tud továbbmenni az időben, ha a befogadó érti és éli a megszerzett tudás valóságát [5] . (Ezzel szemben az írott hagyomány, értés nélkül is továbbadható, pontosabban ebből következően egy idő után már elsősorban értelmezési problémákkal fogunk találkozni, ahol azt magyarázzák, hogy a szerző hogyan is értette mindazt, amit leírt.) Következő fontos szempontunk, hogy ez a szóbeli közlés és továbbadás akkor hatékony, ha a legkevesebbel a legtöbbet tudjuk átadni. Ez pedig a képeken keresztül valósulhat meg leginkább. Az így felépülő és megszerzett tudás alkalmas arra, hogy az időben átadva élő módon haladjon tovább. Vagyis több generáció tapasztalata közvetlenül épüljön egymásra. Ehhez azonban fontos, hogy ne csak racionális tudást, de a tudáshoz rendelt lelki élményt és erkölcsi tanítást is meg tudjuk adni! 
Ez az egységes világkép, – mely a tudás mellé rendeli annak erkölcsi tanítását is – életünkben vezérlőelvként működik. Iskoláinkból ez hiányzik a leginkább. A részek, részletek felől soha nem láthatjuk meg az egészet. 
Ezt a hiányt a művészettel neveléssel lehetne hatékonyan pótolni. Azzal a művészettel neveléssel, amely szervesen beépíti magába a hagyomány ilyen módon felfogott, élő szellemiségét. Ez a szerves műveltség a természetes világkép. 
Az alkotó folyamat mindig élmény. Olyan mint a játék, vagy az álom. A kizárólag tudományos gondolkodásra való nevelés lenevel erről a számára (tudományosan) értelmezhetetlen folyamatról. Fontos, hogy itt nem tudományellenességről van szó, de az az arányeltolódás, amely iskoláinkban az elmúlt időszakban kialakult a tudományos világkép javára a művészetek ellenében, nem tartható fenn sokáig büntetlenül. Hiszen életünknek egy olyan területét nem műveljük ki, mely éppen sajátosságai folytán az egésszel tart közvetlen kapcsolatot. Vagyis a művészetek alapsajátossága, hogy az egészből indul a részletek megismerése felé. Ebben az értelemben a művészetekben és a művészettel nevelésben van meg leginkább az esély, hogy egy teljes világképet építsen fel gyermekeinkben. És itt újra hangsúlyozni kell; nem egyszerűen művészeti-, hanem művészettel nevelésről van szó. Ez pedig még annyira sincs jelen iskoláinkban, mint a művészeti nevelés. 
Ennek a rosszul felfogott racionalitásnak az eredménye, hogy gyermekeinket leneveljük a játékról (mely minden alkotó-kreatív folyamatnak az alapja) és az álmodozásról (ami pedig a játék alapja). Gyakran mondjuk: „ne álmodozz, gondolkodj reálisan”. Az egysíkú gondolkodás hiánybetegséghez vezet. Nemcsak lelkileg, biológiailag is. Gondoljunk azokra a kísérletekre, amelyben a kísérleti egyedeket mindig az álomperiódusba lépésekor ébresztették fel. Kezdetben feszültség és stressz, később agresszió és depresszió lépett fel a kísérleti egyedeknél. Álmoktól viszont nemcsak az alvó embereket lehet megfosztani. Kitartó neveléssel elérhetjük, hogy már éber állapotban sincsenek önálló, legfeljebb csak mások által gerjesztett álmaink (vágyaink). Ez a lelki elsivárosodás a fogyasztói diktátumokra épülő világ alapfeltétele. 
Álmok nélkül azonban nem élhetünk. (Álmok alatt természetesen a konkrét és átvitt értelem egyaránt értendő.) És bár ezt tudatosan ritkán fogalmazzuk meg magunknak, inkább tudattalanul, ösztönösen vonzódunk a készen kapott, előre gyártott álmokhoz. Legyen szó akár „kultúrtermékekről”, akár vegyszerről. A kettő között a különbség nem lényegi, hanem fokozatbeli. Egy szappanopera éppen úgy adja a műanyag álmokat, mint a különféle vegyszerek, hiszen mindkettő speciális tudatmódosító eszköz. Mint ahogy a művészet, vagy éppen a mese is ilyen eszköz, de a különbség mégis döntő. Erről azonban egy kicsit később. 
Fontos tudni, hogy az a folyamat amit narkózásnak nevezünk nem a vegyszer használatával kezdődik. A drogprevenció nagy hibája, hogy ezt a kérdést jellemzően az anyag szintjén kezeli. A hagyományos világkép ezzel szemben a test, lélek, szellem hármasságának egységében gondolkozik. Ennek tükrében szükséges, hogy új fogalmakat nevezzünk a nevükön: a lelki és szellemi kábítószerekről van szó. Amíg nem tudatosítjuk, hogy a vegyszer használata itt kezdődik, addig a vegyszer ellen nem lehet hatékonyan harcolni. (Ugyanis amíg nem nézünk szembe ezekkel a fogalmakkal, addig nem lehet lényegi tudást adni gyermekeinknek. Pedig ezt a hiánybetegséget legalább annyira át kellene lényegíteni, mint azt Hajnal tette, amikor megküzdött a sárkánnyal.) 
Mit jelent ez? Ha egy kicsit is megfigyeljük azt a szubkultúrát, amelyben fiataljaink felnőnek, számtalan példáját találjuk azoknak a „sötét” romboló hatásoknak, melyek gyakorlatilag óvodás kortól hangolják át a gyerekeket egy másik, a mesterséges (fogyasztói) kultúrát előtérbe helyező lelkületre. Csak egy példát kiemelve; ha a művészetek lelki világunkra gyakorolt hatását tekintjük, akkor a legerőteljesebb hatást a zene tudja kiváltani. Pontosan lehet tudni, hogy melyik az a fiatalok által kedvelt zenetípus, amely alkalmas arra, hogy lelkileg is előkészítse a terepet, vagyis megalapozza a különféle vegyszerek használatát [6] . A zene ugyanis lelkileg hangol rá, vagy hangol át valamire. Másrészt a zene hallgatása közbeni (elengedett „kikapcsolt”) tudatállapotunk alkalmas arra, hogy gyakran sivárnak érzett életünk érzelmileg feltöltődjön. Ez az a révült állapot, amely az álmoknak, a „kikapcsolódásnak” az alapja lehet. A kikapcsolódás szó azért került idézőjelek közé, mert éppen itt érhető tetten az a fordulópont, ami megkülönbözteti a narkózást az alkotótevékenységtől. Ez utóbbi ugyanis fenti szóhasználatunk mintájára az alkotás folyamatában nem ki-, hanem bekapcsolódik, egy magasabb szellemi és lelki tevékenység működésrendjébe. 
Szintén mesei példával élve: gondoljunk a repülő táltos paripára. Repülés szavunk ugyanis hangalakilag a révülést idézi meg. Ez a paripa általában több sebességfokozaton képes elindulni. Repül, mint a szél, mint a villám, vagy mint a gondolat. És amikor elindulnak az útra, akkor általában megemelkednek, és az égi úton repülnek a főhőssel. Mit jelent mindez? Ha főhősünk repül még a gondolatnál is sebesebben, akkor könnyen rájöhetünk, hogy itt olyan út jelenik meg, amely a szellemi utakkal tart szoros kapcsolatot. Pontosabban, ha körbe akarjuk írni a fogalmat, akkor arról a „gondolkodás feletti gondolkodás”-ról van szó, amelyet latinul meditációnak, magyarul révülésnek nevezünk. Ezekre a szellemi és lelki utakra pedig meséink igen hatékonyan készítenek fel, ha hajlandóak vagyunk komolyan venni tanulságait. Az a tanulság, mely ezekből az utakból leszűrhető, mindig a teljes emberhez szól. Nemcsak anyagi világunkban segít tájékozódni, hanem a lelki és szellemi világban is. Megtanít ezen három terület összehangolt egységében is gondolkozni. 
Kialakított fogyasztói tudatunk ezzel szemben (saját, jól megfontolt céljai érdekében) csak az anyagi értékrendet képes pontosan értelmezni. Minden más értéket viszonylagossá tesz. Ezért van szüksége azokra a lelki és szellemi narkotikumokra, amelyek áthatják életünket gyermekkorunktól kezdve. Ennek az értékrend váltásnak egyenes következménye, hogy fogalmakat összemos egymással. Bár a példák hosszan sorolhatók lennének, most témánknál maradva csak a mesére figyeljünk fel. Rajzfilmjeink döntő hányadának semmi köze nincs a meséhez, mégis mesének nevezzük igen gyakran ezeket a termékeket. Ha ezen a gondolati úton haladunk tovább, ki kell mondanunk, hogy a reklámok, szappanoperák stb. döntő hányada ugyanazt a lelki és szellemi leépülést szolgálja, mint az oly sokszor ostorozott vegyszer. 
Ezen „kultúrhatások” alapján nem az a furcsa, hogy ilyen sok gyerek és fiatal kipróbálja a narkotikumok valamelyik fajtáját, hanem az, hogy ilyen erőteljes és tudatos „agymosás” mellett még mindig nem tudnak 100%-os hatásfokkal működni (bár valljuk meg, közelítenek hozzá). Ez pedig arra figyelmeztet, hogy jelentős belső emberi tartalékokat lehet és kell még mozgósítani. Ezek a tartalékok pedig életünk azon területén találhatók meg, melynek művelésével igen gyakran elfelejtünk foglakozni, nem tartva fontosnak létét. Az alkotó tevékenységről és a kreatív, problémamegoldó gondolkodásról van szó. 
Az alkotó tevékenység és a vegyszer általi tudatmódosulás kapcsolatára azt lehet mondani, hogy „majdnem olyan, csak egészen más”. A hatásmechanizmus hasonló, de nem ugyanaz. Mindkettő kapcsolatos a révülés valamilyen formájával, de útjuk mégis igen különböző. Nem mindegy hogy belső lelki és szellemi út, vagy egy külső anyag kényszerhatása határozza meg létünket. A mesék erre a sárkányok tevékenységénél figyelmeztetnek, akikről gyakran azt mondják, hogy: „lelkekre vadásznak”. Így kerül a királylány a várukba. Egy olyan világba helyezi a sárkány a lányokat, amelyben azok nem tudnak saját tudásuk, tapasztalatuk alapján mozogni, ezért aztán be vannak zárva a várba (be vannak zárva egy létállapotba). A szabadító főhős ezzel szemben mindig önmaga tud átjutni ebbe a „másik” világba. Kettejük között ez döntő különbség. Meséink nyelvezetén elmondva: ha a lélek képessé válik arra, hogy saját útját megtalálva teljesítse feladatát a világban, akkor természetes, hogy célba ér. Ez az út gyakran az égben vezet, de gyakran az alsó világba is alá kell szállnia a főhősnek, hogy az elkövetett hibákat ott tudja helyrehozni, ahol azoknak a forrása van. Ezzel szemben, ha a lelkeket elrabolva viszik, akkor abból emelkedés nem, sokkal inkább az elsötétedés tud megvalósulni. 
A különbség éppen olyan nyilvánvaló meséinkben, mint hétköznapi életünkben: a mesterséges álom, ahol elrabolják és így „röptetik” lelkünket, jelenthet átmeneti élményt (emelkedést, repülést), végül mindig a leépülés (zuhanás) irányába hat. Az alkotó létezés, ahol semmit nem kapunk készen, minden kicsi eredményért meg kell küzdeni, és alapfeltétel, hogy magunk tudjuk utunkat bejárni, viszont alkalmas és képes arra, hogy életünket emelkedetté tegye és kiteljesítse. Ez a teljesség tudja felvértezni személyiségünket arra, hogy ne legyen szüksége pótszerekre. Olyan tananyagokra, személyiségfejlesztő, művészettel nevelő programokra van szükség, amelyek a fentebb vázolt szemléletrendszert, a természetes műveltséget, mint az egész-ről való tudást „tananyaggá” teszi. Hiszen az egész az egész. És ezt éppen úgy nem lehet fejleszteni, mint az egész-séget sem. Vissza kell találni hozzá. 
2001. szeptember 23.
[1] A 2001 május 4-én, „A jó drogokkal a rossz drogok ellen” elnevezésű konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. (Békés Megyei Önkormányzat és az Országos Egészségfejlesztési Központ Békés Megyei Irodája közös rendezésében)

[2] Mesék alatt itt és a továbbiakban is népmeséket értünk.

[3] Erre vonatkozóan lásd a szerves műveltség tárgykörében megjelent igen nagy számú szakirodalmat.

[4] Gondoljunk fogyasztói világunk „elragadó” jelenségeire.

[5] Gondoljunk arra, hogy ha egy tanár pontosan akarja tudni, hogy tanítványai milyen mélységben sajátították el a tananyagot, akkor azt elsősorban szóban és nem írásban kérdezi ki.

[6] Ennek a zenének olyan monotonnak és feszes ritmusúnak kell lennie, mely alkalmas arra, hogy mesterségesen révületet keltsen. Ezen a ponton (máshol nem) nagyon hasonlatos az ősi kultúrák sámán zenéihez. A különbségekről később…

Írta: Koszecz Sándor

(Forrás: nepmese.hu)

„A Down-szindróma nem sorscsapás”

Hogy mit jelenthet egy korai fejlesztőközpont, a segítség jó időben, jó helyen, azt olyasvalaki tudja igazán hitelesen elmesélni, akinek meghatározta a mindennapjait. Szombaton volt tízéves a Down Alapítvány korai fejlesztőközpontja. A Szirka blog íróját, Gyarmati Andreát kértük meg, ossza meg velünk ezzel kapcsolatos érzéseit.
„A Down-szindróma nem sorscsapás”
"Még izzik a frissen rásütött bélyeg"
2006. június eleje, a tanév utolsó napjai közül valamelyik.

Egy pici, puha babával lépünk be a folyosóra, nehéz szívvel, izgatottan, kövekkel a szívünkön. Kicsit várni kell, jaj, itt vannak az emberek, most találkozni kell velük is. Nem akarok én még találkozni senkivel. Down-szindrómás gyereket szültem, még izzik a frissen rásütött bélyeg a homlokomon. Hogy tud minden ilyen nehéz lenni. De ezek itt vannak és mosolyognak. Istenem, milyen szépek ezek a gyerekek, nem is tudtam, hogy a downosok ilyen gyönyörűek. Remélem, az én kis gombóckámból is ilyen szép kislány lesz majd.
„A Down-szindróma nem sorscsapás”

Hagyjuk puha babának lenni...

 A Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központja (Hivatalos nevén Az Értelmi Fogyatékosok Fejlődését Szolgáló Magyar Down Alapítvány Pedagógiai Szakszolgálata: Korai Fejlesztő, Gyógypedagógiai Tanácsadó és Gondozó Központ) 2003-ban alakult, Kissné Haffner Éva vezetésével. Akkor 20 Down-szindrómás kisgyerek korai fejlesztéséről gondoskodtak, mára 260 gyereket láttak és látnak el. Egyéni és csoportos komplex gyógypedagógiai fejlesztést biztosítanak, és tanácsokat adnak a szülőknek a fejlődés otthoni segítésével kapcsolatban. A központ jelenlegi vezetője Domonkos Ágnes.
Bemegyünk. Első találkozás Éva nénivel. Nagyon kedvesen, nagyon szeretve közeledik Szirkához, de én még tőle is féltem. Már eltelt az a 2-3 nap, amikor az ajtócsapódás sem zavarta, már arra is felriad, ha egy szinttel lejjebb a kanál a tányérhoz koccan. Éva néni pedig azt nézi, hogy hogyan reagál látványra, hangra. Szirka nagyon reagál, a csörgőtől sírni kezd. Megszoptatom, hogy megnyugodjon, és örülök, hogy ez természetes. Megint egy kis „vizsgálgatás”, megint sírás, megint szoptatás. Jól van, látjuk, hogy nem kell még neki ez, hagyjuk puha babának lenni az anyukája ölében. Néhány tanácsot kapunk, hogy mit csináljunk vele nyáron (Uramisten, nyári szünet a korai fejlesztőben?! Hát neki nincs szünet, ő addig is él és fejlődni akar, ki fog ebben segíteni? Mi lesz így belőle?). Éva néni javasolja, hogy nézzünk körül más koraikban is, csak utána döntsünk, hogy akarunk-e ide járni. Van, amelyik jobban felszerelt, és vannak annak előnyei és hátrányai is, hogy ez a korai csak downosokkal foglalkozik. András hallgatna rá, igen, menjünk el mindenhova. Nem bánom, ha elmész és körülnézel, de nekem nem kell más. Én érzem, hogy itt lesz a legjobb.

A hit, hogy mindig van következő lépés

2013. szeptember, a tanév első napjai közül valamelyik.


Ragyogó napsütésben, büszkén lépünk be a kapun, már látjuk Éva nénit. Szirka odaszalad hozzá, átöleli, milyen az iskola, nagyon jó. Sokan vagyunk, születésnap, összegyűlt a „család”. Tízéves a Korai, Gruiz Katalin köszöni az alapítóknak és a folytatóknak. Nem mondja, hogy az ő elszántságából született az egész Down Alapítvány, koraistul. Csak nekünk számít, de Szirkával kapcsolatban ő mondott először biztató dolgokat. Persze aztán Éva néni volt az, aki négy hónapos korától elvezette az iskoláig. Vagy inkább vezették egymást, mert Éva néni minden egyes foglalkozást ahhoz szabott, ahol Szirka tartott, ami Szirkát érdekelte. Amikor 8-10 hónapos kora körül szenvedélyes halandzsával követelte ki, hogy az eltervezett feladatok helyett a kedvenc, kiskertelős mondókáját mutogassák el, Éva néni nem a tervhez ragaszkodott, hanem olyan büszke volt rá, hogy ez a kis morzsa hogy el tudja magyarázni, mit akar, és nem nyugszik, míg meg nem kapja, mintha legalábbis a saját unokája lenne. És úgy is hitt benne az első perctől. Nekünk ez volt a Korai, a hit, hogy mindig van következő lépés előre, és a megnyugvás, hogy ehhez itt a legjobb helyen vagyunk.

„A Down-szindróma nem sorscsapás”Egy-két meghatott mondat még Ágitól, Éva nénitől, Boritól (milyen sokat tanultunk tőle a „csopin”, és még aztán is, a könyvéből), aztán Líviusz lecsap a mikrofonra és örül, hogy a három kromoszóma több, mint a kettő, és hogy ma már milyen sokan tudják, hogy a Down-szindróma nem sorscsapás. A legjobban talán annak örül, hogy ő már tudja. Mérai Kata a fakanalával egy csapat sütitündért varázsolt, mindenkinek jut egy szelet az éjjel sütött szülinapi tortákból. Innen kezdve ereszd el a hajam és halkítsd le a zenét. A Ladánybene nagyon lelkes és hangosabb, mint amit Szirka el tud viselni, a barátokkal beszélünk kicsit, aztán kijjebb megyünk. A csocsóasztalnál Szirka úgy varr be nekem három gólt egymás után, mintha nem most játszana először. Az ajtónál az alapítvány foglalkoztatójában készült dísztárgyakat, ékszereket árulják, Szirka választ egy gyűrűt. Tévedésből ketten is kifizetik neki, pont így van jól. A Dzsungel könyvére visszamegyünk. Fáradtak vagyunk már, de meg kell nézni, „ki a Malugli”. Szirka az ölemből figyel, nem megy ki énekelni, amikor mindenki együtt pofonofonozik. Elbúcsúzunk Éva nénitől, úgy, ahogy a nagymamáktól szokás, akik mindent odaadnak, mindent elfogadnak, és süt belőlük, hogy sosem elég nekik belőled. Mennyire hiányzik neki Szirka, látogassuk meg, de legalább hírekkel lássuk el.

Hazafelé vásárolni kell, Szirka választhat magának valami apró játékot. Egy kicsi babát kér, Évike lesz a neve.

Gyarmati Andrea nyelvész, nyelvtanár, 2013-ban az ELTE pszichológia szakán végzett

„2006-ban az életünk új fordulatot vett. A két középiskolás nagy mellé megszületett a kicsi lányunk, Down-szindrómával. Mindennapjainkról blogot kezdtünk vezetni, amit hamarosan meglepően sokan látogattak, és az ismertség nyomán riportokra, újságcikkek írására, előadásokra kértek fel a csecsemőgondozásról (hordozásról, sírásról, alvásról, szobatisztaságról) és fogyatékos gyerekek neveléséről.”
(Forrás: nlcafe)

Így kaphatunk fizetést a csődbe ment cégtől

A válság hatására sok cég vált - és várhatóan válik még a jövőben is - fizetésképtelenné, így jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ilyen esetben megkapjuk-e a fizetésünket, végkielégítésünket? A Napi.hu most annak járt utána, hogy mit tehetünk ilyen esetben.
Nem mindegy, hogy a fizetésképtelenné vált cég ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indult-e, ugyanis előbbi esetén a cég még működőképes, a felszámolási eljárást követően viszont automatikusan megszűnik a vállalat - hívta fel a figyelmet Nyilas Anita, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogi előadója, majd hozzátette, hogy az eljárások során a munkáltató jogutódja a vagyonfelügyelő, vagy a felszámoló lesz. Arról, hogy milyen típusú eljárás indult a cégünk ellen viszonylag könnyen meggyőződhetünk, hiszen az online cégközlöny oldalán minden erre vonatkozó adatot megtalálhatunk, ahogy azt is, hogy ki a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló.
Fontos tudnivaló, hogy a csődeljárás során a hitelezők egyezséget köthetnek az adóssal a tartozás kifizetéséről, így az igények egy része minden valószínűséggel megtérül - mondta Nyilas, hozzátéve, hogy azokat a munkaviszonyból származó követeléseket, amelyek a csődeljárás időpontjában fennállnak, a vagyonfelügyelő hivatalból nyilvántartásba veszi. Ezeket az igényeket az eljárás közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni, és ha a cég ezután sem fizeti ki a fennálló tartozását, úgy fizetési meghagyásos eljárásban vagy a munkaügyi bíróság előtt érvényesíthetjük igényünket.
Amennyiben sikertelen a csődeljárás, úgy felszámolás következik. Ebben az esetben ugyanis az adós fizetésképtelen, így tartozásait valószínűleg nem képes rendezni, ahogy léteznek olyan fizetésképtelen cégek is, melyeknél eleve kimarad a csődeljárás folyamata. A felszámolás során, kinek jut, kinek nem, ilyen esetben ugyanis törvény által kötött a sorrend, amely alapján a hitelezőket ki kell elégíteni - közölte a D.A.S. jogi előadója. Jó hír azonban, hogy a bérjellegű juttatások az elsők között szerepelnek a jogszabályi kielégítési sorrendben, vagyis megelőznek minden más típusú hitelezői követelést.
Amennyiben követelésünk a felszámolás során így sem térülne meg, a munkáltató munkavállalókkal szemben fennálló tartozása a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megelőlegezhető - hívta fel a figyelmet Nyilas Anita. A felszámolónak ilyenkor jogszabályi kötelezettsége jeleznie ezt a hiányt az illetékes munkaügyi központnak, egyben kérelemmel kell fordulnia a Bérgarancia Alapból való támogatás igénybevételéhez.
Mikor kaphatunk állami segítséget?
A Bérgarancia Alapból való támogatás csak a munkaviszonyból származó, a munkavállalót az Munka törvénykönyvünk alapján megillető járandóságok kielégítéséhez nyújtható. A bérjellegű juttatás a munkáltatót terhelő minden munkabértartozás, úgy mint a betegszabadság időtartamára járó térítés, illetve a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkereset, a végkielégítés összegével együtt.

Azok a költségek, károk, amelyek nem bér jellegű juttatásból erednek, azonban mégis a felszámolás alatt álló munkáltatói cég lenne köteles azokat megfizetni, hitelezői igényként be kell jelenteni a felszámoló részére.
Az Alapból jelenleg maximum körülbelül egymillió forintnyi összeget kaphatunk, de hogy ez jövőre mennyi lesz, azt még nem lehet tudni, hiszen az összeghatárt minden évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állapítja meg. Rossz hír, hogy amennyiben ennél magasabb összeget követelnénk, úgy azt nem lehet majd behajtani - emelte ki Nyilas. A munkaügyi központnak egyébként a támogatásról a kérelem benyújtását követő 8 napon belül kell döntenie, és a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkednie kell a támogatás átutalásáról is.

(Forrás: napi.hu)

2013. szeptember 27., péntek

Alkohol a családban

Sok házasságot tönkretett már az alkohol, válások, vagy családon belüli folyamatos erőszak okozója is lehet.
Sajnos túl sok a hallgatás a családban, várakozás, hogy valami megváltozik, jobbra fordul, ez azonban nem történik meg. 
Bizonyos esetekben a pénzhiány miatt sem válnak el a szülők, a gyerekek a folyamatos veszekedések között nőnek fel, ezt a mintát látják, tanulják, hogy így is lehet élni.

Az ár, amit fizetnek nagyon nagy, sokkal nagyobb az esélyük hogy ők is alkoholfüggőkké válnak, nemcsak a családi minta átélése miatt, hanem a genetikai komponensek is szerepet játszanak.

Egyes emberek gyorsabban tudják lebontani az alkoholt, amíg mások nem. Akiknek ez nehezebben megy, a rosszullétek, és fellépő tünetek visszatartó erejűek lehetnek.

Megdöbbentő eredményt hozott az a vizsgálat, hogy a tinédzserkorban vizsgált gyors alkohollebontók 15 év elteltével 90 %-ban lettek alkoholisták, a lassú lebontóknál  azonban ez az arány csak 10 % volt.

Tinédzserkorban megnő a veszélye a kialakulásnak, a társaságban való megfelelés, vagy a kezdeti stresszoldó hatás miatt, mely a szorongást, depressziót oldja.

Felnőttkorban  a problémák hatékony kezelésének hiánya, menekülés a konfliktusból a megoldás helyett, szintén alkoholizmushoz vezethet.
Nehezíti a leszokást, hogy az alkoholfüggők többsége tagadja betegségét, nem ismeri el még önmaga előtt sem. Mentegethetik még magukat esetleg azzal, hogy urai a helyzetnek, bármikor abba tudják hagyni. A valóság azonban más, az alkohol rendszeres fogyasztása már kialakult betegség, ha az alkoholizmus testi, lelki és szociális tünetei is megjelennek. Az alkoholizmus férfiaknál gyakrabban fordul elő, a nőkön az alkoholfogyasztással járó károsodások hamarabb alakulnak ki, amely koraibb fázisban teszi lehetővé a  kezelésüket.
Testi tünetek:

Az arcon apró hajszálér-tágulatok, vöröses arc jelenhet meg.
Nappal: gyakori tünet a kézremegés, járászavar, szellemi hanyatlás ill. emlékezetzavarok, később agyi sorvadás.
Alvás közben: rosszullét, rémálmok, ahogy az alvás közben a vér alkoholszintje csökken, idegesség, izzadás.
Egészségügyi problémák kialakulása, emésztőrendszer, a keringési rendszer, a tüdők, a vesék, a hasnyálmirigy és az idegrendszer rendellenességei, magas vérnyomás, cukorbetegség.
Lelki tünetek:

Első jelek: sóvárgás, vágy az ivásra. Már nem érzi jól magát a beteg a társaságban ha nem iszik, kell egy alaphangulat.

Feszültnek érzi magát, szorong, oldani akarja ezt az érzést akár egy pohár itallal is.
Kialakult alkoholizmus: Megváltozott személyiség, mint például ingerlékenység, hangulatváltozások.

Kritikátlan viselkedés, megnyilvánulások, esetenként verekedés, agresszivitás. A folyamat előrehaladásával az intellektuális funkciók is hanyatlanak, nem képes az önkontrollra.
Szociális tünetek:

A gyakori ittasság miatt képtelen a munkára, indokolatlan munkahelyi hiányzásokhoz, teljesítménycsökkenéshez, majd elbocsátáshoz vezethet. Gyakran a házasság ill. párkapcsolatok felbomlása és a társadalmi beilleszkedési nehézség is bekövetkezik. Innen már nagyon gyorsan az utcára lehet kerülni, hajléktalanná válni.
Az alkoholizmus betegség, ami családtagok vagy barátok kérésére nem fog meggyógyulni.

Ahhoz, hogy meggyógyuljon valaki, teljes önmegtartóztatás kell. Ennek megvalósítása, sajnos előrehaladott állapotban nem az illető akaratán múlik. A fizikai függőség állapotában ugyanis már nem működik az akarat, az agyi jutalmazás, és a fellépő dopaminhiány megakadályozza ezt. A kórházi kezelés pár hét alatt megszünteti a fizikai függőséget, de a pszichikai függőség megszüntetése évekig is húzódhat, támogató, csoport- és egyéni pszichoterápiák, rehabilitáció szükséges a legyőzéséhez.
Mindehhez azonban a beteg elhatározása kell, hogy szembenézzen a valódi állapotával.

A nikotinfüggésről

A dohányzás nem más, mint egy alattomos betegség. Akár már egyetlen szál elszívása is függőséghez vezet, melyet nem egyszer a legszörnyűbb kínok követnek. Már fél évszázada tanulmányozzák különböző ország orvosai és kutatói a dohányzás káros következményeit, melyek listája egyre csak bővül. Míg ötven évvel ezelőtt még csak a tüdőrák és a dohányzás közötti kapcsolatot tudták bebizonyítani, ma már a több évtizedes kutatómunkának köszönhetően mintegy huszonöt betegséget tudhatnak be a dohányzás következményének.
A világon mintegy egymilliárd férfi és 250 millió nő dohányzik. Hazánkban egy korábbi felmérés szerint a 15-18 évesek mintegy fele dohányzik. A fejlődésben lévő szervezetben számtalan elváltozást okozhat a dohányfüstben található több száz vegyület. Ennek ellenére a dohányosok száma nem csökken, hiába a tilalom és az anti propaganda.

Miért ártalmas a dohányzás?

Joggal tehetjük fel a kérdést, hiszen a "gyengébb", azaz kevesebb kátrányt és nikotint tartalmazó cigaretták is ugyanolyan mértékben veszélyeztetik az egészséget. Szakértők magyarázata szerint a gyengébb cigaretta füstjét mélyebbre szívják a dohányosok, vagy éppen gyengesége miatt nagyobb adagban fogyasztják, ezért legalább olyan mértékben károsítja a szervezetet, mint az erősebb típusok. Emellett nem maga a nikotin az egyetlen olyan anyag, mely károsíthatja az egészséget.
Egyetlen szál égő cigarettában nagyjából 4000 különböző vegyület keletkezik az égés folyamata során. A főfüst, melyet a dohányos közvetlenül tüdejébe szív, illetve a mellékfüst, mely a cigaretta égésekor folyamatosan a levegőbe jut, egyaránt káros! Mintegy 43 féle rákkeltő anyag kerül belégzésre egyetlen szál cigaretta elszívása során.
Az egyes összetevők különféle hatásokat gyakorolnak a szervezetre. A nikotin gyorsítja az emésztést, nagyobb munkára készteti a szívet, emeli a vércukorszintet, emellett érszűkületet okozhat. A szénmonoxid oxigénhiányhoz vezet, illetve akadályozza az egyes reflexek helyes működését, ennek következtében csökkenhet a koncentrálóképesség, a kézügyesség.
Várandós nők esetében különösen veszélyes a dohányzás. Amellett, hogy a kismama egyébként is leterhelt szervezetét nagyobb próbatételnek teszi ki, a magzatra is halálos veszélyt jelent. Növeli a koraszülés és vetélés kockázatát, emellett összezavarja a magzat szívműködését, illetve hátráltatja fejlődését.

A passzív dohányzás káros hatásai

A mellékfüst, vagyis a nem közvetlenül a tüdőbe jutó füstféleség sokkal több irritáló, rákkeltő és mérgező anyagot tartalmaz. Azon gyermekek, akik szülei velük egy légtérben tartózkodva dohányoznak, jobban ki vannak téve az asztmás és tüdő megbetegedéseknek, mint egészséges környezetben élő kortársaik. A zárt helységben való dohányzás könnyen szemészeti panaszokhoz vezethet, emellett orrfolyást, fejfájást, rekedtséget, orrdugulást, nehéz légzést és szédülést okozhat. A szívbetegségek, illetve a tüdőrák kialakulásának kockázata is növekszik a passzív dohányzás során.

Korlátozások Magyarországon

A dohányosok nem egyszer kirekesztettnek érezhetik magukat, hiszen egyre több helyen (munkahelyen, éttermekben) tiltják be a nyilvános füstölést. Ez nagyrészt azoknak a nikotinfüggő embereknek köszönhető, akik csupán saját érdekeiket, kényelmüket szem előtt tartva nem ügyeltek környezetük védelmére. Sok esetben a dohányosok nincsenek tekintettel egy várandós nőre, egy idős emberre, kisgyerekre, vagy éppen a környezetükben élőkre, emiatt az illetékes szervezetek kénytelenek korlátozásokat bevezetni a nemdohányzók egészségének védelmére. A törvény szerint tizennyolc éven aluliak ma már nem vásárolhatnak dohányterméket. Annak ellenére, hogy az ellenőrzés elmulasztásával mintegy 50 000 forintos büntetés jár, nem egy szórakozóhelyen, kisebb boltokban nem veszik figyelembe a korhatárt.
A MALÉV járatain már több éve tilos a dohányzás. Az éttermekben kizárólag a nemdohányzó résztől jól elszeparált, arra kijelölt különálló részben engedélyezett a dohányzás. A dohányzásra kijelölt helységeket kivéve tilos bármilyen dohányárut (cigaretta, pipa, szivar) fogyasztani közforgalmú- és egészségügyi intézményekben, tömegközlekedési eszközökön, zárt térben megtartott rendezvényeken, közoktatási intézmények tanulók által is használt részeiben, éttermekben, illetve gyermekek részére fenntartott intézményekben (óvoda, bölcsőde). Továbbá a munkaadók kötelesek kijelölni egy a törvényi szabályozásnak megfelelő dohányzó helységet.

A dohányzás elhagyása

A leszokás kezdetével számtalan élettani funkció rohamosan javul. A szervezet már néhány óra leforgása után megkezdi az öntisztítást, javul a légzés, csökken a köhögés, a légcső irritációja. A tüdő térfogata akár harminc százalékkal is megnövekedhet. Néhány hónap után már felére csökken a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rákbetegség kialakulásának esélye.
Ma már számtalan módszer közül választhatunk, a leszokás alapköve azonban a nyugodt környezet. Stressz helyzetben soha ne kezdjünk neki a cigaretta elhagyásának, mert fennáll a visszaszokás veszélye, emellett a kudarcélmény hátráltatja a későbbi próbálkozásokat. Mivel a pszichés függőség sokszor nagyobb, mint maga a nikotinéhség, a leszokóban lévő dohányosok nem egyszer hatalmas súlyfelesleget halmoznak fel, hiszen pótcselekvésként az édességek, vagy más apró ételek fogyasztását választják. Leszokás előtt érdemes egy "hasznos pótcselekvést" kitalálni, erre legjobb megoldást a sport nyújthatja.
A patikákban kapható tapaszok és tabletták (Nicorette, Nicotinell, Niquitin, Tabex) a nikotinéhség leküzdésében nyújtanak hasznos segítséget. A nikotintól mentes egyszerű, cukormentes rágógumi is segíthet a figyelemelterelésben. Ma már egy vadonatúj módszer, a biorezonancia is segítséget nyújt a leszokni vágyóknak. A kezelés során az EKG-hoz hasonló elven működő készülék a test elektromágneses rezgéseire gyakorol hatást. Amellett, hogy természetes, gyógyszermentes leszokási módszer, valóban megsz?nteti a nikotinéhséget, és néhány hét elteltével a lelki függőség is fokozatosan megszűnik.

A nikotin rabságából történő szabadulás hosszadalmas, nem egyszer megterhelő időszak. Azonban környezetünk és saját egészségünk megóvása érdekében a leszokás az egyetlen megoldás!


(Forrás: csaladinet)

Kismama TB szótár - nem csak kismamáknak


Kismama TB szótár - nem csak kismamáknak
 TB kiskönyv, TB ellátásokat terhelő levonások, táppénz, jövedelemigazolás, betegszabadság, passzív tgyás, passzív gyed, gyermekápolási táppénz, egészségbiztosítási járulék, biztosítási jogviszony, kifizetőhely, méltányosság... Fogalmak, kifejezések, amikkel a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézés során találkozhatunk, de egyáltalán nem evidens, hogy mit jelentenek, hogyan kell értelmezni.
Passzív tgyás
Aki a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnése után passzív táppénzt kap és ennek a végét követően 28 napon belül szül, az jogosult tgyásra, de ún. passzív jogon. Ha valakinek a tgyás folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, akkor a 168 napból még hátralévő időszakban szintén passzív jogon kapja a tgyást. A passzív kifejezéssel különböztetjük meg attól, amikor valaki a biztosítás tartama alatt kap tgyást.
Bár ilyenkor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív táppénznek semmilyen jelentős hátránya nincs: nem munkaviszony és nem biztosítás, de egészségügyi szolgáltatásra jogosultágot jelent, összeköti a biztosításokat, így a folyamatosság megmaradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül és beleszámít tgyáshoz, gyedhez a 180 nap előzetes biztosítás jogosultsági feltételébe.
Passzív gyed
Akinek a tgyás vagy a gyed folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, az a baba 2 éves koráig hátralévő időszakra ugyanúgy jogosult végig a gyedre, mintha lenne biztosítása, de ilyenkor passzív gyednek hívjuk, ezzel különböztetjük meg attól, amikor tart közben a biztosítás.
Ha már a tgyás alatt megszűnt a biztosítás, akkor a gyed igénylésekor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, mégis ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív gyed egy kényelmes, de veszélyes dolog. Azért veszélyes, mert a rengeteg előnye mellett – ugyanolyan összegben jár végig, egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot jelent, összeköti a biztosításokat, ami így folyamatos maradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül, beszámít a tgyáshoz az előzetes biztosításba – egyetlen hátránya van csak és aki ezt nem tudja, vagy nem veszi komolyan, az később, egy következő babánál kellemetlen helyzetbe kerülhet. A következő gyed egyik, nehezebben teljesíthető jogosultsági feltétele ugyanis megint az lesz, hogy az előző 2 évben legyen 365 nap biztosítás, de ebbe a passzív gyed már nem számít bele.
Tb ellátásokat terhelő levonások
Táppénz: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Tgyás: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Gyed: A GYED adóköteles jövedelem, abból az adószabály szerint adót(előleget), és nyugdíjjárulékot kell levonni.

TB kiskönyv
Hivatalos neve: igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról. A kiskönyv tartalmazza a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat, időrendi sorrendben: mettől meddig tartott a biztosítás, mikor szünetelt, mikor kaptunk valamilyen ellátást, sőt bizonyos esetekben ennek az ellátásnak a napi alapját is.
Fehér vagy rózsaszín harmónikaszerűen kihajtogatható könyvecske kartonpapírból, 70-es, 80-as években kiskönyvet kapóknál még egy régi, sárga, lapozható változat is előfordulhat. Általában a munkáltatónál van, persze csak akkor, ha le lett neki adva belépéskor – ez kötelező lenne, jobb helyeken kilépéskor odaadják, belépéskor pedig elkérik.
Amióta nincs munkakönyv, azóta fontos okmány lett, mert ez az egyetlen dokumentum, amiben idősorosan benne vannak a munkaviszonyok. De nem csak a munkaviszonyokat tartalmazza, hanem a többi biztosítást is, az egyéni vállalkozás kivételével, be kell tehát jegyezni pl. a tagi jogviszonyt (bt, kft nem  munkaviszony keretében közreműködő tagja) és a megbízást is (amennyiben összege alapján létrejött a biztosítási kötelezettség).
A tb kiskönyvre szükség van táppénz, tgyás, gyed igénylésekor, mert ebből lehet megállapítani a jogosultságot, annak időtartamát és táppénznél a mértékét. 
A kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv nem kéri, ha a foglalkoztatói igazolásból megállapítható, hogy legalább 2 éve ugyanott vagyunk biztosítottak, mert nincs olyan ellátás, amihez 2 évnél többet kellene a biztosítástörténetből látni, ezért ha ezt egyetlen foglalkoztató le tudja igazolni az ellátáshoz egyébként is benyújtott foglalkoztatói igazoláson, akkor nem kell a tb kiskönyv.
Ha az ellátás passzív jogon indul vagy passzívra vált, akkor le kell adni a folyósítónak a tb kiskönyvet, mert bele fogja írni, úgyhogy mindenképpen kérni fogják, hivatalosan enélkül nincs is passzív ellátás folyósítás. A biztosított érdekét szolgálja, hogy be legyen írva, mert ebből lehet látni pl. hogy folyamatos maradt a biztosítás.
Jövedelemigazolás
A jövedelemigazolás egy zöld kockás, kézzel írt, szigorú számadású nyomtatvány, ami havi bontásban tartalmazza a jövedelmet és – ha volt ilyen, akkor – pótlapon részletesen a nem rendszeres jövedelmet. Semmi köze az adóbevalláshoz szükséges igazoláshoz, ez más. A tb ellátások a kieső jövedelmet pótolják, ezért a korábbi jövedelem után állapítják meg őket. Időről időre változnak a szabályok és a konkrét helyzet is differenciálja, hogy milyen időszak jövedelmét veszik alapul. Ha az irányadó időszakban más munkáltatótól is volt jövedelem, akkor az innen kilépéskor kapott (kötelezően kiadandó) jövedelemigazolásra egy darabig még szükség lehet az igénylésnél, mert ezen "visszük magunkkal" az előző helyen elért jövedelmet olyan formában, ahogyan szükség lehet rá.
2013.07.14-ig kötelezően ki kellett adni, mert az eddig hatályban lévő szabályok szerint az irányadó időszakban másik munkáltatónál elért jövedelem is képezhette az ellátás alapját. 2013.07.15-től változtak a szabályok, már csak az utolsó munkáltatónál szerzett jövedelem képezi a számítás alapját, de van egy 300 napos átmeneti időszak, amikor a tgyást és a gyedet a régi és az új szabályok szerint is megállapítják, és a jobbat kapja a kismama. Ezért aki 2014.05.10-ig szül, annak szüksége lehet a 2012-es és/vagy a 2013-as jövedelemigazolásra, ha itt volt megszűnt biztosítási jogviszonya. Akit érint, annak kifejezetten kérnie kell a munkaviszony megszűnésekor, mert főszabály szerint már nem kell kiadni. Természetesen a régi munkáltató utólag is köteles kiadni, ha kilépéskor nem tudtuk, hogy szükség lesz rá. Fontos tudni, hogy a számítógépes változatot nem fogadják el, még mindig vannak cégek, akik ezzel próbálkoznak, pedig 2001-ben lett bevezetve a nyomtatvány és hozzá a szabály, hogy csak kézzel lehet kitölteni.
Betegszabadság
A betegség miatti keresőképtelenség első néhány munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságra járó, 70%-os távolléti díjat kap munkavállaló, amelyet a munkáltató fizet. (A távolléti díj 1 műszakos dolgozónál az alapbérrel egyezik meg.)  A betegszabadság évi 15 munkanap, évközi belépésnél ennek időarányos része. Ha nem volt felhasználva, nem vihető át másik évre.
A betegszabadság csak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozókra értelmezhető, továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. Egyéni és társas vállalkozónak, megbízásos jogviszonyban dolgozónak nincs betegszabadsága.
A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár, de vannak olyan esetek, amikor nincs betegszabadság és az első naptól táppénzre jogosult a biztosított. Ezek az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedésl, gyermekápolás, veszélyeztetett terhesség és a gyermekágy idejére kapható táppénz annál, aki tgyásra (rövid előzetes biztosítás miatt) nem jogosult.
Az orvos a bármilyen keresőképtelenséget ugyanazon a nyomtatványon igazolja, a keresőképtelenség jellegét egy kóddal jelzi. A könyvelő/bérszámfejtő/tb ügyintéző dolga, hogy az előzményektől és a kódtól függően tudja, hogy a keresőképtelenséget betegszabadságként vagy táppénzként kezelje.
Gyermekápolási táppénz
Táppénz keresőképtelenség esetén jár. Saját betegség mellett az is keresőképtelen, aki 1 évesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptatja (ezt hívják a köznyelvben szoptatási táppénznek), vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. Gyermekápolási táppénzre a biztosított anya és apa egyaránt jogosult. Az igazolást a gyerekorvos adja, a keresőképtelenség kódja 5-ös a papíron, a megjegyzés rovatba pedig be van írva a gyerek neve, születési ideje és TAJ száma.
A gyerek életkorától és a szülő egyedülálló vagy nem egyedülálló státuszától függ, hogy hány napot lehet gyermekápolási táppénzen lenni:
* 1 éves korig korlátlanul,
* 1 és 3 éves kor között 84 napot
* 3 és 6 éves kor között 42 napot, egyedülállónak 84-et
* 6 és 12 éves kor között 14 napot, egyedülállónak 28-at.
A napok két születésnap között járnak, nem egyedülálló szülőknél kettejüknek összesen van ennyi gyápjogosultságuk. Megszűnt az a régi szabály, hogy a fel nem használt napokat tovább lehet vinni.
Természetesen a folyamatos biztosítástól is függ, hogy igénybe lehet-e venni ennyi napot, mert gyápnál is az a szabály, hogy legfeljebb a folyamatos biztosítás tartamára jár.
Gyáp szempontjából nem csak a hajadon, a nőtlen, az elvált és az özvegy minősül egyedülállónak – ők is csak akkor, ha nincs élettársuk – , hanem az is, aki a házastársával együtt él, de a válás már folyamatban van, azok a szülők, akik vakok személyi járadékában részesülnek, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant vagy ha a másik szülő nincs szabadlábon.
2 év folyamatos biztosítás esetén a táppénz mértéke 70%, ennél kevesebbel 60% jár.
Nem számít bérezett napnak. Csak SZJA előleget vonnak belőle. Egyéni és társas vállalkozó gyermekápolási táppénzéből is érvényesíthető az adójóváírás.
Táppénzes igazolás
Keresőképtelenséget az az orvos tud igazolni, aki erre szerződést kötött az Egészségbiztosítási Pénztárral. (Magánorvosok általában nem ilyenek.) Saját keresőképtelenséget alapesetben a háziorvos igazol, ha a gyerek beteg, akkor a gyerekorvos adja az igazolást.
A kezdő, nagy alakú táppénzes papír 7 napra szól, ha ennél tovább tart a keresőképtelenség, akkor egy hosszúkás, szakzsargonban kutyanyelvnek nevezett igazolást ad az orvos 2 hetente, a két hasábon 1-1 hetet igazol.
A kórházi kezelést másképpen igazolják, erre speciális nyomtatvány van, ez egy írólap nagyságú igazolás, aminek a fejlécében a kórház és az osztály neve, címe van. Hosszabb kórházi ápolásnál mindig csak a kezdő napot igazolják és hogy a kiadás napján ez még tart. Ilyenkor az utolsó és a jelenlegi kiállítás közötti időszakra számolják el a táppénzt.
Az igazolásra is érvényes, hogy ahány ház, annyi szokás, nem minden orvos tarja magát ezekhez a szabályokhoz annak ellenére, hogy kormányrendelet szabályozza, hogy hogy kell igazolni a keresőképtelenséget. Előszeretettel csinálják például, hogy a kezdő táppénzes papír bármikortól indult is, csak vasárnapig szól, hogy a kutyanyelveken utána kerek naptári heteket tudjanak igazolni. Szintén gyakori megoldás, amikor hosszú keresőképtelenségnél egy kutyanyelvet adnak a teljes naptári hónapra. Nagyon ráérő tb ügyintézők – egyébként teljesen jogosan, de szvsz akkor is teljesen feleslegesen – bele szoktak ebbe kötni és csak a jól kiállított igazolásra számolnak el táppénzt.
A keresőképtelenséget legfeljebb 5 napra visszamenőleg lehet igazolni. Terhességgel, gyermekápolással összefüggő keresőképtelenségnél ilyen nem szokott lenni, de azért nem árt tudni, hogy van mód arra, hogy Főorvosi Bizottság 6 hónapra visszamenőleg adjon igazolást, természetesen csak indokolt esetben (
ez a lehetőség különösen fontos lehet annál, aki rövid biztosítási ideje miatt tgyásra nem jogosult, mert ilyenkor 42 napra, a gyermekágy időszakára - és igazolt probléma esetén tovább is- táppénzt kaphat, amit viszont 10-ből 9-en nem tudnak időben, ezért nem kérnek róla időben igazolást a háziorvostól. Ilyenkor is segíthet a visszamenőleges igazolás jogszabályi lehetősége.).
Terhesállományba vételről szóló igazolás
A tgyás már a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól igényelhető, ehhez bizonyítani kell, hogy már –28 van.
A helyi szokások döntik el, hogy a háziorvos vagy a nőgyógyász adja ki a terhesállományba vételről szóló igazolást,  de aki keresőképtelenséget tud igazolni, annak mindene - nyomtatvány, bélyegző - megvan ahhoz, hogy terhesállományba vegyen. Nem is a technikai háttérrel szokott baj lenni, hanem azzal, hogy egész egyszerűen vagy nem tudják, hogy ez mi és hogyan kell igazolni.  Nem ritka, hogy egy ilyen igazolás beszerzése tovább tart, mint a szülés.

A tgyáshoz szükséges terhesállományba vételhez ugyanolyan igazolás kell, mint a kezdő táppénzes papír, aminek a neve nem véletlenül "Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről". Terhesállomány szót aláhúzni vagy bekarikázni, megjegyzésbe szülés várható ideje, II. ponthoz állományba vette dátumhoz az a nap, amikortól indul a tgyás – ezt –28-on belül a kismama határozza meg, mert ez munkajogi és egészségbiztosítási kérdés, nem pedig orvosi – ennyi az egész. A III. ponthoz (keresőképtelenség kódja) nem kellene írni 6-ost vagy 8-ast, de nem kell tiltakozni, ha mégis ezt teszik. Ehhez még aközül a 10 orvos közül is - teljesen feleslegesen - ragaszkodik 9, aki a többivel tisztában van, úgyhogy az igényelbírálók ezzel már nem is törődnek, kivéve, ha 6-os a kód és hiányzik a szülés várható ideje, mert akkor az egy nagyon speciális esetnek néz ki, amit tisztázni kell, hogy nem erről van szó.
A tgyásigényléshez nem feltétlenül van szükség terhesállományba vételről szóló igazolásra, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy másképpen igazolják a –28. nap elérését. A terheskiskönyv 2. oldalán felül ott van a szülés várható időpontja, ezért az eredeti kiskönyvvel és egy szülési szabadság megkezdéséről szóló saját nyilatkozattal is lehet helyettesíteni a terhesállományba vételről szóló igazolást.
Keresőképtelenség kódja a táppénzes igazoláson
A kód a táppénz jellegét mutatja, ez dönti el, hogy
- van-e betegszabadság
- mennyi a táppénz mértéke
- a munkáltatót terheli-e a táppénz 1/3-a vagy az egészet a társadalombiztosítás állja.

 
Táppénz jellege:Kód
üzemi baleset1
foglalkozási megbetegedés2
közúti baleset3
egyéb baleset4
beteg gyermek ápolása5
terhesség-szülés miatti keresőképtelenség6
közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés7
egyéb keresőképtelenség – minden, ami nem tartozik a többi, külön nevesített közé8
veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség9

Van még egy 10-es keresőképtelenségi kód, amit érdekes módon nem jogszabály ír le, hanem egy nyomtatvány kitöltési útmutatója. A szülés miatti kórházi ápolás kódja a 10-es, de ezt sok helyen nem tudják és mindent írnak helyette, aminek csak egy kis köze is van ehhez: 6-ost, 8-ast, 9-est. Annyira ritkán találják el a 10-est, hogy teljesen immunis mindenki a rossz kódokra és úgyis tudja, hogy hogy kezelje a kórházi igazolást, amit a kismama csatol a tgyásigényhez,.
A terhesállomány nem keresőképtelenség, ennél nem kellene se 8-ast, se 6-ost írni, saját statisztikám szerint ezt kb. az orvosok 20%-a tudja. Ezen sem akad már fenn senki.
A veszélyeztetett terhességnek 2011. augusztus 1-től van önálló kódja, ekkortól módosult a Munka Törvénykönyve betegszabadságra vonatkozó része, belekerült, hogy veszélyeztetett terhességnél nincs betegszabadság. Egyre ritkábban, de még mindig van olyan orvos, aki 8-as kódot ír a veszélyeztetett terhes kismama táppénzes papírjára. Ha valakinek igen magas a bére, akkor ezzel kifejezetten jól jár, mert így a maximált táppénz helyett pár napig a magasabb 70%-os távolléti díjat kapja, ellenkező esetben viszont ragaszkodni kell a kód javításához, mert ha alacsony bérrel elszámolnak néhány nap 70%-os betegszabadságot, akkor akár – ha nincs mellette szabadság vagy munka -   2 évig,  havi 30%-kal ronthatja a tgyást és a gyedet.
Táppénz
Ki jogosult táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1.fennálló biztosítási jogviszony,
2.a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3.az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
1.biztosítási jogviszony
Az egészségbiztosítás betegség esetére folyósított pénzbeli ellátására, a táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása alatt válik keresőképtelenné (táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak).
Az olyan, egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyek, akik biztosítási kötelezettsége megállapítható (pld. bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő jogviszonyban személyesen munkát végző személy, különböző szervezetek választott tisztségviselője, stb.), ha ebből a tevékenységből származó, járulékalapot képező havi jövedelme 2013‐ban eléri a 29.400 Ft‐ot, illetőleg naptári napokra ennek a harmincad részét [2013‐ban a 980 Ft‐ot], szintén jogosultak a táppénzre.
A bedolgozók táppénz jogosultságára, tevékenységük sajátos jellegére tekintettel az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak. Amennyiben a bedolgozónál a keresőképtelenség első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának napjától jár, kivéve, ha a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt bedolgozói munkát nem végez.
Egyidejűleg fennálló több olyan jogviszony esetén, amelyek biztosítást keletkeztetnek, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön‐külön kell megállapítani.
2. egészségbiztosítási járulék
A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási‐ és munkaerő‐piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő‐piaci járulék 1,5 százalék.
Ha a nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjas munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatottnak minősül, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%‐os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %‐os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.
3. keresőképtelenség
A következő felsorolásban szereplő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem folyósítható a táppénz.

Nem jár táppénz:
a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, vagy teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),

a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénz),
előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénz)
Kifizetőhely
A kifizetőhely nagyon leegyszerűsítve a munkahelyi tb szerv, ami nagy könnyebbség a dolgozónak illetve a 
Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének, munkalehetőség néhány embernek és nyűg a munkáltatónak – a felelősség, a megelőlegezett pénz és a költséges adminisztráció miatt.
Ha a munkáltatónál a létszám meghaladja a 100 főt, akkor társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell működtetnie, 100 fő alatt megállapodást lehet kötni az egészségbiztosítási pénztárral társadalombiztosítási kifizetőhely működtetésére.
A kifizetőhely cégnél dolgozók helyben tudják igényelni az ellátásokat, ezeket a kifizetőhely bírálja el és a munkáltató folyósítja a munkabérekkel együtt. A költségvetést terhelő ellátásokat az OEP-től havonta visszaigénylik, így ezeket is ugyanúgy az állam finanszírozza, de a munkáltatónak kell megelőlegeznie.
A kifizetőhely a saját költségén a saját infrastruktúrájával és legalább középfokú tb ügyintéző közreműködésével látja el az igényelbírálási, folyósítási és egyéb feladatokat, a kifizetett ellátásokért korlátlan anyagi felelősség terheli. 5 évente ellenőrzik őket, a feltárt jogalap nélküli kifizetéseket megtéríttetik (inkább ilyen szokott lenni), az  esetlegesen alacsonyabb összegben megállapított ellátások kamatostul történő kiutalásáról pedig intézkednek.
A kifizetőhelyen ugyanazok az igénylő nyomtatványok, határozatminták használatosak és az ellátásokról is ugyanolyan nyilvántartásokat kell vezetni a kifizetőhelyen is, a
Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél. Minden pontosan ugyanúgy történik, mint a nagy központi szerveknél, csak itt minden kicsiben megy, ez amolyan állam az államban.
A kifizetőhely ellátást elutasító vagy beszüntető határozata ellen a felettes szervnél lehet fellebbezni, célellenőrzést is lehet rájuk küldeni, ha úgy érzi valaki, és ezt alá is tudja támasztani, hogy tévesen állapították meg az ellátását.
A családtámogatási kifizetőhelyek 2008 elején 3 ütemben megszűntek, a folyósítást a kincstár vette át. Egy nagyon szűk réteget leszámítva – hivatásosok, akiknél valamilyen nemzetbiztonsági okból úgy látta jónak a jogalkotó, ha házon belül maradnak ezek az ügyek is – mindenki a MÁK Családtámogatási Irodáknál tud családtámogatási ellátást: gyest, családi pótlékot, egyszeri anyasági támogatást igényelni.
Méltányosság
Az elnevezés ellenére nem arról van szó, hogy valakin megesik a MEP vezetőjének a szíve és ezért ellátást állapít meg valakinek, aki egyébként nem lenne rá jogosult. Illetve valamennyire bejátszanak a méltányolható körülmények is, de ezt csak annál vizsgálják, aki az objektív feltételeknek megfelel. Jogszabály határozza meg ugyanis azt a néhány esetet, amikor lehet méltányosságot gyakorolni, egyéb esetekben bármennyire is együtt éreznek a kérelmezővel, nincs mód méltányosságra. (Alacsony) összeggel kapcsolatban egyáltalán nincs méltányosság.
Tgyást és gyedet méltányosságból az igényelhet, aki biztosított, de a másik jogosultsági feltétellel, a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítással nem rendelkezik. Nagyon kevesen tudnak a lehetőségről, úgyhogy elég jó arányban teljesítik a kérelmeket.
2011. IV. negyedévében az egész országban összesen 216-an igényeltek méltányosságból táppénzt, tgyást, gyedet.
Frissítve: 2013. szeptember
(Forrás: csaladinet)

Büntessem vagy motiváljam?

Gyermeknevelési szabályok, a következmény, és a motiváció szükségszerűsége

Helyén való a büntetés vagy sem? Eszközt szeretnék a kezembe, hogy a gyermekemet képes legyek végre motiválni! A cikk a büntetésről alkotott nézetek más oldalát szeretné megmutatni. Lehetőséget adni a szülők számára, hogy hatékonyan tudja motiválni a gyermekét.

A gyermeknevelési szabályok szükségessége

A szabályok segítségével a gyermekek és a szülők egyaránt biztonságos légkörben érezhetik magukat. A szabályokat azok az értékrendek alapján állítsuk fel, melyek számunkra fontosak és szeretnénk azokat a gyermekink számára is átadni.
A szabályok legyenek igazságosak, érthetőek. Azok betartását érdemes jutalmazni. A megszegés lehetőségét és esetét következményekkel társítani. A szabályokat fogalmazzuk meg előre és tudassuk a gyermekeinkkel. A fölállított szabályokban legyen egyetértés a szülők között. Különben a gyermek okos és gyorsan megtalálja a kiskapukat.

A büntetés

A büntetés fogalma

Az a tanulási folyamat, amely során egy viselkedésforma megjelenési valószínűsége lecsökken.
Azt várjuk egy adott büntetés hatására, hogy a cselekedet vagy ne következzen be, vagy a gyermekünk más módon viselkedjen.

A büntetés eredményessége

Ez sok mindentől függ. Ha a büntetést a cselekedet megkezdésekor alkalmazzuk hatékonyabb, mint a végén.
Az olyan büntetés, mely a cselekedettől időben teljesen elkülönül teljesen értelmetlen, mert a gyermek nem tudja összekapcsolni. Az ilyen büntetések például: „Majd ha hazaérünk, meglátod mit kapsz!”
Amennyiben túlzottan erős a büntetés, akkor ellenérzést vált ki a gyermekből.
A következetesség egy másik fontos tényező, mivel ha egyes esetekben ugyanazért a cselekedetért nem jár büntetés, máskor meg jár akkor az teljességgel kiszámíthatatlan a gyermek számára.
A büntető személyhez fűződő kapcsolat szintén fontos. Minél közelebb áll az adott személy a gyermekhez, a büntetés annál hatékonyabb.

Következmény

A büntetés helyett érdemes a következmény fogalmát bevezetni.
A következményeket előre, egységes módon tisztázni. Ha eldöntöttük a következményeket a szabályok megszegése esetén alkalmazzuk.
A következmények nem az elrettentést, a megfélemlítést szolgálják, sokkal inkább az együttélés általános feltételeit segítenek betartani.
A büntetés esetében inkább utólag történik a visszajelzés, hogy a cselekedet ne vagy másképp történjen meg.
Amikor a gyermek hazahoz egy osztályfőnökit, akkor azt mondjuk, hogy „Egy hétig ugrott a zsebpénz!”
következmény előre tisztázott, mindenki által elfogadott. „Haza jöttél egy intővel, ennek az a következménye, hogy egy hétig nem kapsz zsebpénzt! Ugye emlékszel, mikor ebben megállapodtunk?”
A leghatékonyabb, mikor a szabályok megszegése miatt a gyermeket sikerül megtanítani a felelősségvállalásra, és lehetőséget adni neki arra, hogy a helyzetet korrigálja.
„Itt ez az intő, ebben az évben a harmadik, ezért a zsebpénzed egy hónapra ugrott, ahogy megbeszéltük. Gondolkodj, hogy milyen lehetőséged van ezt korrigálni? Ha jól tudom, két hét múlva iskolai futóverseny. Mivel jól megy a tesi, akár ki is próbálhatnád magad! Amennyiben nincs panasz rád és a következő havi magatartásod példás, akkor a zsebpénzed is visszakapod. Megegyeztünk?”

A motiváció

A motiváció fogalma

A magatartás miértje.

A hatékony motiváció lehetőségei

Belső motiváló erőKülső motiváló erő
belső motiváló erő az, amikor külső inspiráló eszközök nélkül is képesek vagyunk a feladatot végrehajtani. A gyermeknek nem kell könyörögni, hogy vegyünk neki csokit, vagy vigyük el moziba. A hatékony motiváló erő mögött pozitív érzelmek irányítják.
külső motiváló erő az, amikor külső eszközökkel érnek el eredményt, hogy valamilyen dolog, cselekedet megtörténjen. Ilyen a pénz, finom étel, valami következmény, büntetés, stb. Ez kevésbé hat, ráadásul gyakran szükségtelen is.
Az előbbi példa esetében külső motivációval értünk el eredményt. Minél inkább biztonság és nyugalom uralkodik a családban és a gyermekben annál kevésbé van szükség külső motiváló erőre. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs szükség ilyesmire! A fenti példánál maradva egy tizenéves gyermeknek vannak olyan önállósági törekvései, tervei, melyek szükségessé teszik a zsebpénzt még akkor is, ha egyébként minden rendben van vele lelkileg, és a tanulás terén is.
Alapgondolatként elfogadhatjuk azt, hogy mindkét motiváló erőre szükség van. A nagy célok, álmok viszont a belső motiváló erővel, hajtóerő segítségével érhetők el igazán.
Gondoljunk csak Thomas Edisonra, aki 10 000 kísérlet után találta fel az izzólámpát. Volt olyan időszaka 4 év amikor 300 találmányt jelentett be, azaz ötnaponta egyet.
Ki az a gyermek, akinek nincsenek álmai?

(Forrás: boldog-gyermek)

5 dolog, amit az elsősök szüleinek tudni érdemes

Az iskolakezdés a kis elsősök és szüleik számára egyaránt jelentős esemény. Nem könnyű időszak, számos változást hoz az életükbe. Mi az, amit a szülőknek ezzel kapcsolatban érdemes tudniuk? 

Két hónap az adaptációs idő
Két hónapig tart, amíg a gyerekek megszokják az új környezetet, az új napirendet. Legyünk velük megértők, elnézők, hiszen a felnőtteknek is körülbelül ennyi ideig tart, amíg megszokják az új munkahelyüket.
Megváltozik a viselkedése
Ne számítsunk arra, hogy gyerekünk rögtön önálló lesz. Sőt, éppen ellenkezőleg. Sok gyerek a hatalmas stressz miatt még inkább csüng a szülein. Ne fosszuk meg a gyereket egy kis plusz becézgetéstől, kényeztetéstől.
Hamarabb elfárad
A kezdeti időszakban a gyereknek sok új elvárásnak kell megfelelnie, ezért hamarabb elfárad. Ügyeljünk arra, hogy minden este időben menjen aludni, és az első osztályban ne terheljük meg sok iskolán kívüli elfoglaltsággal.
Forduljunk bizalommal a pedagógushoz
A kis elsősünk osztályfőnökére tekintsünk partnerként, mert ő az a személy, aki az elkövetkező időszakban kiveszi a részét gyermekünk neveléséből. Ne féljünk bármilyen problémát megbeszélni vele!
Fontos a biztatás
Biztassuk, bátorítsuk gyermekünket. Ha eleinte elveszíti is a kedvét, igyekezzünk megtalálni és megmutatni neki azokat a mindennapi apró örömöket, amiért érdemes iskolába járnia. (mn)