2014. január 31., péntek

Így kompenzálhatjuk otthon az iskolarendszer negatívumait.



Az iskola (és az egész körülöttünk lévő világ) arra tanít minket, hogy álljunk be a sorba. Legyünk olyanok, mint mindenki más. Fogadjuk el a tényeket, ne kérdőjelezzünk meg semmit, feleljünk meg az elvárásoknak. Tegyük azt, amit mondanak nekünk. Engedelmeskedjünk és viselkedjünk szépen. Legyünk tökéletesek.
Legyünk tökéletes kockák.
Pedig, mi mindannyian tökéletes, egyedülálló és megismételhetetlen sokszögek vagyunk!
Persze az iskola megpróbál jó kockát kovácsolni a sokszögekből – több, kevesebb sikerrel. Szeretném hangsúlyozni, nem a pedagógusokkal van bajom, hanem a rendszerrel!! Hiszek benne, hogy sok-sok tanár és nevelő a lehető legtöbbet megteszi azért, hogy még egy ilyen rendszerben is fel tudja ismerni a gyerekekben a sokszöget és a csiszolatlan gyémántokat jó irányba terelgeti. Őszinte elismerésem nekik!
De ettől a rendszer még nem jó. Nem lehet a világot nyolc-tíz tantárgyra felosztani, és mindent abba belezsúfolni. Ami meg kimarad, az nem fontos?!
Viszont van egy jó hírem: mi, szülők sokat tehetünk azért, hogy ellensúlyozzuk az iskolarendszer hiányosságait.
Ez bizony a mi felelősségünk! 
Hogy hogyan?
1. Beszélgessünk sokat a gyerekeinkkel! Nem kioktatva, hegyi beszédet tartva, lekezelő hangnemben, hanem partnerként. Kíváncsian a véleményükre, a gondolatmenetükre.
2. Kritikát csak építő jelleggel használjunk! Nem elég szidni valamit, hogy miért nem jó, meg kell találni a megoldást rá, hogy hogy lehetne jobbá, szebbé tenni. És aztán azt meg is kell cselekedni! (Ó, hol tartanánk már, ha mindenki betartaná ezt az egyszerű szabályt!)
3. Tanítsuk meg a gyerekeinket, hogy minden tényt meg lehet kérdőjelezni!! Szabad, sőt kell is kérdéseket feltenni! (Csak egy példa: a történelmet ugye mindig a győztesek írják, azaz mindig van egy másik nézete is a “tényeknek” – a vesztesek szemszögéből.)
4. Fogadjuk el, ha más és másként gondolkodik, másban hisz! Soha nincs egyetlen üdvözítő megoldás!
5. Tanítsuk meg értelmesen vitatkozni a gyerekeinket! Nem vagdalkozni, hanem érvelni! Beleképzelni magát más helyzetébe, és abból a szemszögből érteni meg és védeni meg egy álláspontot. (Ehhez egyébként nagyon jó szépirodalmi könyveket olvasni. Függetlenül a műfajtól, ha jó az író, tökéletes érvrendszert tud felépíteni még a negatív szereplő szemszögéből is.) Sajnos az iskolákban nem tanítják a vitatkozás művészetét – ami mondjuk meg is látszik a felnőtt magyar társadalmon…
6. Ne legyen maximális elvárásunk a gyerek iskolai tanulmányait illetően! Senki nem tökéletes minden tárgyból, van akinek ez megy jobban, van, akinek az. Arra fókuszáljunk, ami a gyerek erőssége, és ne próbáljuk meg mindenből a maximális teljesítményt kisajtolni a gyerekből. Csak halkan jegyzem meg, szerintem ez piszkosul nehéz nekünk, szülőknek, mert minket még így neveltek, zsigerileg bennünk van a “mindenből ötöst kell hazahoznod!” elve.
7. Fogadjuk el, és támogassuk azt a témát, amit a gyerkőc szeret! Még ha ez nem is illik az iskolai tananyaghoz!! Ha pl. imádja az ásványokat, olvassunk utána mi is a témának, hallgassuk meg, mit mesél erről a gyerekünk (még ha minket egyáltalán nem is mozgat meg a téma). Így azt fogja érzeni, hogy kíváncsiak vagyunk rá, és olyannak fogadjuk el, amilyen, érdeklődési körrel együtt.
8. Az iskola a tudásszomjat és a kíváncsiságot sokszor a földbe tiporja a gyerekekben. Szülőként tegyünk meg mindent, hogy ez ne sikerülhessen, hogy igenis maradjon kíváncsi a világra, akarjon a dolgok mögé látni, akarjon tudást venni magához! Ehhez pl. nézzünk együtt ismeretterjesztő filmeket, majd beszélgessünk róla, ajándékba olyan könyveket vásároljunk, ami felcsigázza az érdeklődését, stb.
9. A mai iskolarendszer -és az egész körülöttünk lévő világ- nagyon materialista eszmékkel lát el minket. Kémia, biológia órán megtanuljuk, hogyan működik az ember – de csak a teste. A lélekről, a szellemről nem esik szó, pedig az legalább ilyen fontos! Törődjünk hát vele, hogy a gyerekeink ilyen irányban is fejlődhessenek. Kinek-kinek a világnézete szerint beszélgessetek otthon a vallásról, a lélekről, a halálról és születésről, az energiákról, a rezgésekről! A szeretetről. 
10. Járjunk elöl jó példával! Ha azt látja a gyerek, hogy a munkánk érdekes, szeretjük (minden negatívumával együtt), kihívásnak tekintjük, akkor ő is így fog viszonyulni a saját “munkahelye”, azaz az iskola felé.
Van egy álmom: szeretnék egy olyan világban élni, ahol az emberek kedvenc napja nem a péntek (a “Hurrá jön a hétvége” jegyében), hanem minden nap. Mert a munkájuk, az a tevékenység, amivel a napjaikat kitöltik olyan sok pozitív energiával tölti föl őket, hogy egyszerűen szeretnek dolgozni. Szeretnek tevékenyek, aktívak és kreatívak lenni.
Amíg az iskola nem erre a világra készíti fel a gyerekeimet, addig én próbálom meg otthon megadni nekik ezt a világképet.
És ha nekem sikerül, sikerül nektek is!
Szép hétköznapokat!
írta: Hanula Erika
(Forrás: csupaszívmagazin)

2014. január 30., csütörtök

A kocsma nélküli falu

 Dozmaton minden adva van az emberhez méltó élethez: szép tájék, csend, nyugalom, jóravaló földiek, zavartalan biztonság.

Ha belvárosi betonketreclakóból valaha dozmati polgárrá avanzsálhatnék, alighanem mást se tennék, csak áldanám a jó sorsomat azért, hogy ide vetett, pont ebbe a faluba. Ez lesz a szilárd meggyőződésem néhány óra múlva, no meg persze az, hogy itt egykettőre barátságos ember válna belőlem a folyton nyavalygó mizantrópból.

Büszkeségek

Így aztán már rokonaimat, ismerőseimet is nyugodtan biztathatnám arra, hogy költözzenek a közelembe, mert az én falumban mindent megtalálnak, ami az emberhez méltó létezéshez szükséges: szép vidéket, csendet, nyugalmat, barátságos földieket, rég óhajtott biztonságot, de még olyan hívságos dolgokat is, mint amilyen például a vezetékes víz és gáz, vagy a csatornahálózat.
Magától értetődően lelkes lokálpatrióta lennék, s lakóhelyem kulturális értékeivel is eldicsekednék, amerre csak járnék. Elsősorban is további hírét vinném az amúgy is nevezetes, a Szent György tiszteletére szentelt Árpád-kori templomnak, természetesen nem megfeledkezve legértékesebb tárgyáról, a 14. századból származó, Mária a gyermekkel című szoborról, s a Dorfmeister István festette oltárképről sem.
Listámon a 14. századból való dozmati kódex következne, amely Aegidius Romanus „De regimine principum” című jogtudományi munkájának egyetlen, Magyarországon fellelt példánya, s amelyet most az Országos Széchényi Könyvtárban őriznek.
S végül, de nem utolsósorban elbüszkélkednék azzal is, hogy az én falumból származik a legrégebbi regösének. Hát kell ezeken a nevezetességeken kívül más is egy aprócska településnek? Szerintem nem, hiszen még egy kisebb város is bizonyosan boldog lenne a gazdájukként.

A megfizethetetlen csend

Persze azt csak később tudom ám meg, hogy milyen jó dolguk van a dozmati polgároknak, így hát azon is csak utóbb ábrándozom el, hogy mennyire felemelne engem is, ha közéjük tartozhatnék, mert egyelőre Róka István portája előtt álldogálok. Várom, hogy az idős kántor előhozza a megfelelő kulcsokat, s kinyissa a templom ajtaját, hadd készítsen néhány belső felvételt is fotós kollégám.
A magas, még mindig egyenes tartású férfi hamar térül-fordul, s már ballagunk is a temetői templom felé. Beszélgetünk erről-arról, s Róka István az első, akitől azt hallom, hogy Dozmaton jó élni. Csak így, egyszerűen: itt jó élni. – S miért olyan kellemes itt az élet, Róka úr? Ezt tessék nekem megmondani – kérdem készséges kalauzunktól.
– Nézze, én 59 éve vagyok dozmati lakos, s mindig is azt mondtam, s ma is úgy gondolom, hogy a csend az, ami itt megfizethetetlen. Legalábbis nekem. Most már valamivel kisebb ugyan a csend, mint régen volt, de még mindig meglehetős azért. Na meg hát környék, az erdők! Tudja, én világéletemben erdőjáró ember voltam, ha csak tehettem, már szaladtam is ki a szabadba, a jó világba, a jó levegőre. S itt aztán túrázhatott az ember kedvére. Igen, én elsősorban ezért szerettem meg szeretek is Dozmaton élni. Most már megöregedtem egy kicsit, fájnak a lábaim is, úgyhogy nemigen járok már ki az erdőre, de azért még tartom magamat. Városi lakos viszont a világ minden kincséért sem lennék, s olyan faluba se költöznék, ahol, ha kilép az ember az ajtón, rögtön a szomszéd kerítésébe botlik.

Nem lesz több bejárat

Közben beérünk a templomba, amelyben nagy renoválási munkák folynak, úgyhogy a nevezetes szobrot nincs alkalmunk lefényképezni, mert az épület felújításának idejére - a biztonság kedvéért - Szombathelyre szállították. A Dorfmeister-kép viszont ott áll a helyén, azt meg is örökítjük teljes valójában.
A templomból távozóban Róka Istvánnak eszébe jut még valami, ami - legalábbis szerinte – hozzájárul Dozmat vonzerejéhez. – Azt el is felejtettem mondani – így az idős kántor -, hogy zsákfalu vagyunk. S ez azért fontos, mert így szerencsére nincs átmenő forgalom nálunk. Ha lenne, mindörökre véget vetne a nyugalmunknak. Nem is lesz még egy bejárata a falunak, az biztos! Eddig sem engedtük, hogy legyen, s ezután sem engedjük.

Fontos beruházások

A falu polgármestere éppen külföldön van, de ez most nem olyan nagy baj, mert Bartus Adrienn szívesen vállalkozik arra, hogy beszámoljon a település közügyeiről, legújabb, büszkélkedésre okot adó beruházásairól. S a fiatal, első látásra is igen energikusnak tűnő asszony a második helyi polgár, aki arról biztosít, hogy Dozmaton jó élni. Csak így egyszerűen: jó itt élni.
- Négy éve költöztünk ide a családommal Budapestről - mondja Bartus Adrienn, aki magát szerényen csak önkormányzati mindenesnek titulálja. – A fővárost azért hagytuk el, mert csendes, nyugodt, biztonságos helyen szerettünk volna élni. S Dozmat ilyen hely. Szombathely közelsége is sokat számít, ott mindent meg tudunk vásárolni, amire csak szükségünk van, ráadásul még színházba is elmehet az ember, ha éppen úgy tartja a kedve. Két gyerekünk van, az egyik Szombathelyre, a másik Ausztriába, Rohoncra jár iskolába, úgyhogy velük is minden rendben van, s ők ugyanúgy szeretnek itt élni, akárcsak mi, a szüleik.
A falu fontos, figyelemre méltó beruházásairól is beszélgetünk ezután egy kicsit. Megtudjuk, hogy a település határában mostanában fejeződnek be a szabadidőpark munkálatai: a játszóteret és az aszfaltos kosárlabdapályát már átadták, készen van a kis focipálya is, s a közelben megkezdték egy új erdő telepítését és egy utca aszfaltozását is.

Mindenki dolgozik valahol

Mielőtt elindulnánk, hogy szemügyre vegyük s megörökítsük az új létesítményeket, Bartus Adrienntől azt a döbbentő információt is megtudjuk, hogy Dozmaton nincsen egyetlen munkanélküli ember sem. – Hát ez meg hogy lehet? – kérdem ámuldozva. – Nem tudom – mondja – az asszony. – A dozmatiak közül egyszerűen mindenki dolgozik valamit, valahol. Ez a helyzet.
Elismerően bólogatva búcsúzunk el Bartus Adrienntől, de azt még megkérdezzük tőle, merre találjuk a kocsmát. Hátha ott is beszélgethetünk boldog dozmatiakkal. – Nálunk nincsen kocsma – mondja az asszony mosolyogva. – Őrület – mondom én. – S hogyhogy nincs kocsma? - Nem tudom az okát – mondja az asszony. – De talán jobb is, hogy nincsen.

Veszekedés, vita nélkül

Magam nem igazán értek egyet ezzel a véleménnyel, sőt, azonnal kocsmanyitási terveket kezdek szövögetni, de Bartus Adrienn hamar lehűti a lelkesedésemet. Azt mondja, itt nem menne a bolt, higgyem csak el. Így aztán kocsmázás helyett járunk még egy kicsit a faluban, s hamarosan találkozunk azzal az asszonnyal, aki harmadikként adja nyomatékosan a tudtunkra azt, hogy Dozmaton jó élni.
Rozmánné Ádám Piroska ez az asszony, éppen a házuk előtt levegőzik apró gyermekével. Hol leteszi, hol ölbe veszi a porontyot, pontosan úgy, ahogy a gyermekecske kívánja.
- Három éve költöztünk ide Szombathelyről – mondja az asszony -, mert igazi csendre, nyugalomra és biztonságra vágytunk. S ezeket mind megtaláltuk Dozmaton. Itt nincs vita, veszekedés a lakók között, s nincs bűnözés sem, egyáltalán. Egyébként én gyereket is csak itt voltam hajlandó vállalni, a városban ez szóba sem jöhetett. Szóval jó itt élni nagyon.

Zenélő autók

Hallgatunk egy kicsit, mindenki elgondolkodik egy ideig a hallottakon, mondottakon, aztán Rozmánné Ádám Piroska így szól: - Egy hátulütője azért van az itteni életnek. – Csak nem? – kérdem kissé hökkenten, mert nem szeretném, ha bármi is összezúzná az eddigi idilli képet. - De, pedig igen - mondja az asszony. - Tudja, ezek a zenélős autók, amikről gázpalackokat, kenyeret meg fagyit árulnak, időnként rettenetes lármát csapnak.
- Hát – mondom egy kicsit megkönnyebbülve – ha ezek a kocsik is bosszúságot okoznak, akkor itt tényleg elmondhatatlan csend lehet. De nem túlzás egy kicsit ezt a néhány kóbor autót kárhoztatni? - Most, hogy mondja – tűnődik el mosolyogva az asszony –, meglehet. El lennénk egy kicsit kényeztetve? 
 
(Forrás: nyugat.hu)

2014. január 29., szerda

Agytakarítás – avagy nyolc dolog, amit pucolj ki az életedből, és boldog leszel!


iStock_000011326763XSmall

Mindenkinek vannak olyan szokásai, amik nem kedveznek különösebben a békés, nyugodt életnek. Minél több rossz szokást tart meg egy ember, és gyakorolja azt, annál inkább a rabjukká válik, mígnem a végén azonosul velük, és a kritikákra már csak a vállát rángatja, hogy persze, “de én ilyen vagyok”. Az emberi elmére sok minden hat: képek, szagok, hangok, érzések, érzelmek, vagy éppen ezek hiánya. Viszont van egy olyan érzés, ami kifejezetten erősen hat, és az a félelem. A félelem az, ami olyan szokásokra veszi rá az embert, amelyek teljesen idegenek tőlük. A szokásaink, akárcsak az elménk, fejleszthető. Minden olyat kizárhatunk az életünkből, amelyek visszahúznak minket, és idegenek a valódi, boldog énünktől.

Összegyűjtöttük az általunk legfontosabbakat:

1. Panaszkodás 
Ez az egyik legelterjedtebb emberi szokás. És egyben ez az egyik legárulkodóbb jele annak, hogy felelősségvállalás és konkrét cselekvés helyett másban keressük a hibát, egyszerűen a körülményeink áldozatává válunk. Te szívesen vagy a körülményeid áldozata? Megoldás: szívd fel magadat, és vedd a kezedbe a sorsod irányítását!

2. Pletykálkodás  
Egy másik szintén gyakori rossz szokás. Mit jelent a számodra a pletyka? Miért pletykálkodsz? Nem azért, hogy ezzel tereld el saját magadról a figyelmet? Megoldás: másokról való puszta feltételezések helyett objektív információkat keress. Baj esetén kibeszélés helyett mutass együttérzést.

3. Halogatás  
A fontos dolgok halogatása végül mindig intenzív szorongáshoz vezet (pl. nem veszed fel a telefont). Ha tudod, hogy meg kellene csinálni egy feladatot, de eddig még nem vágtál bele, akkor csináld meg most. Miért tologatnád magad előtt? Megoldás: Vegyél egy mély lélegzetet, és tedd, amit tenned kell!

4. Szüntelenül csak a munka 
Akár a te munkád a legfontosabb a világon, akár nem, mindenkinek szüksége van pihenésre. A hivatás az élet része, de pihenj néha, ne félj attól, hogy ha nem dolgozol, nem fogják látni, hogy létezel! Keresd meg a benned szunnyadó taoistát és adj választ erre a kérdésre: ”Az életem végén azt fogom jobban sajnálni, hogy nem dolgoztam még többet, vagy azt, hogy nem töltöttem több időt a szeretteim és a barátaim körében?” Megoldás: Lazíts, iktass be heti egy pihenőnapot, amikor csak a családoddal foglalkozol.

5. Felesleges kiadások  
Azt hiszem, ehhez nem kell túl sok magyarázat. Az időnk nagy részét olyan dolgok vásárlására (vagy vásárlásra szükséges pénz előteremtésére) fordítjuk, amelyek azon kívül, hogy az önérzetünket növelik, semmi másra nem jók. Ne feledd, hogy mindenféle plusz tárgyak nélkül is teljes személyiség és egyéniség vagy, nincs szükséged felesleges kiegészítőkre. Megoldás: fogadd el, hogy nem a tárgyak tesznek azzá, aki vagy.

6. Azon aggódni, hogy mit gondolnak mások 
Talán meglepő ezt hallani, de az idő nagy részében az égvilágon senki semmit nem gondol rólad. Ezt most ne vedd rossz néven, egyszerűen csak a többiek is pont azzal vannak elfoglalva, hogy te éppen mit gondolsz róluk. “Amit szerinted mások gondolnak rólad, azt valójában te gondolod magadról.” Megoldás: vonatkoztass el attól, hogy éppen mások mit is gondolnak rólad. Ez egy csomó mentális energiát megspórol.

7. Perfekcionizmus és önbizalomhiány  
A tökéletesség bűvöletében élni valójában állandó félelmet jelent. Ha maximalista vagy, akkor szinte állandóan kétségbe vagy esve, és mindent és mindenkit meg akarsz javítani. Ha mindig a hibákat keresed, majd javítasz rajtuk, aztán megint hibát keresel, amit javítani lehet, akkor romboló és szükségtelen ciklusokba kergeted magadat. Ha a hiányosságokat keresed, az elméd is a negatív dolgokkal kezd el azonosulni. Megoldás: próbálj meg a pozitív dolgokra fókuszálni: nem kell mindent tökéletessé tenni! (Nem is lehet.)

8. Rágódni a múlton, aggódni a jövőn  
Ó, igen, ezek a legalattomosabb szokások. A félelem nagyon szereti ezeket a szokásokat, mert így állandó terrort tarthat az elmédben. Rettegsz, hogy a jövőben megismételed a múlt hibáit. Ha a múlt és a jövő között őrlődsz, soha nem leszel a jelenben. Márpedig mindened, amid van, az csak a jelen pillanatában van. Hogy szeretnéd a jelent tölteni? Megoldás: a múlt hibáira úgy tekints, mint bölcs oktatómesterekre, amelyek alapján okos döntéseket hozhatsz a jelenben.

(Forrás: tudasfaja.com)

13+1 vélemény: gyerekek a szerelemről


Olasz pszichológusok egy csoportja arra szánta el magát, hogy gyerekeket kérdezzen arról, mi is a szerelem. A szakemberek 4 és 8 év közötti kiskorúaktól várt választ az - emberiséget leginkább foglalkoztató
 - érzelmi kérdésre.

A csöppségek meglepő véleményt alkottak, melyekre  a tudósok nem is számítottak. Íme a legcukibb 13 válasz a begyűjtöttek közül, és +1 Katától, egy magyar kislánytól, aki felejthetetlen őszinteséggel fogalmazta meg a szerelem lényegét.


1. „Szerelem az, amikor a városban ebédelsz, és egy tasak hasábburgonyát ajándékozol valakinek, anélkül hogy elvárnád, ezt veled is valaki megtegye.” (Gianluca, 6 éves)
2. „Amikor nagyanyónak arthritise volt, és nem tudta kilakkozni a körmeit, nagyapó lakkozta ki neki, holott neki is arthritise van. Ez a szerelem.” (Rebecca, 6 éves)
3. „Szerelem az, amikor a lány beparfümözi magát, a fiú pedig aftershave-et használ, aztán közösen kimennek valahová, és szimatolják egymást.” (Martina, 5 éves)
4. „A szerelem az első dolog, amit érzel, ha jönnek a bajok.” (Carlo, 5 éves)
5. „Szerelem az, amikor valaki rosszat tesz veled, te pedig nagyon szomorú vagy, de nem kiabálsz, nehogy sírva fakaszd őt.” (Susanna, 5 éves)
6. „A szerelem az a dolog, amitől tudunk mosolyogni még akkor is, ha fáradtak vagyunk.” (Tomasso, 4 éves)
7. „Szerelem az, amikor anya kávét főz apának, de még mielőtt odaadná, megkóstolja, hogy biztos legyen abban, hogy finom.” (Daniele, 7 éves.)
8. „Szerelem az, amikor anya a csirke legfinomabb falatját adja apának.” (Elena, 5 éves)
9. „Szerelem az, amikor a kutyám az arcomat nyalogatja, még akkor is, ha egész napra egyedül hagytam.” (Anna Maria, 4 éves)
10. „Nem kell mondanod, hogy szeretlek, ha nem igaz. De ha igaz, gyakran kell mondanod. Az emberek feledékenyek.” (Jessica, 8 éves)
11. „Ha szeretni akarsz, kezdd egy olyan baráttal, akit nem tudsz elviselni.” (Michele, 6 éves)
12. „Szerelem az, amikor egy idős bácsi és egy idős néni még mindig barátok, holott nagyon jól ismerik egymást.” (Tommaso, 6 éves)
13. „Ha valaki szeret minket, az, ahogyan a nevünket kiejti, különbözik a többitől.” (Luca, 4 éves)

És egy ráadás válasz, amit egy magyar kislány adott a Kossuth Rádió riporterének, még hosszú évekkel ezelőtt: 
+1. "Azt nem tudom elmondani milyen a szerelem, csak a szívemben érzem"- mondta ezt Kata 6 és fél évesen, még az ovis korszakában.
Ha még több gyermeki őszinteségre vágysz, hallgasd meg te is Kata és Pocak ovis szerelmének történetét: "Minden a bokorral kezdődött..."

(Forrás: pozitivnap.hu)

A világ 10 legtisztább városa

Rengeteg csodálatos hely van a világon, amelyeket még jobban lehet élvezni, ha tiszták. A világ tíz legtisztább városának listájából az is kiderül, hogyan érik el ezt az eredményt.
 
10. Freiburg, Németország
A város nemcsak arról ismert, hogy a legtisztább, de arról is, hogy a legzöldebb. Rengeteg autómentes útja van, és a környezet lélegzetelállító. Freiburgban magas az életszínvonal, és az ott élők büszkék a középkori egyetemükre. A viszonylag meleg és napos időjárás, a Fekete-erdő közelsége teszi ezt a helyet a régió turizmusközpontjává.
Lista: íme a 10 legtisztább város

9. Oslo, Norvégia
Norvégia legnagyobb népességű városa, ezért a helyiek rendszeresen dolgoznak azon, hogy a légszennyeződést csökkentsék. Az elmúlt években ennek is köszönhető, hogy Oslo az egyik legdrágább város a világon: a turistáknak és az ott élőknek egyaránt. Cserébe viszont Észak-Európa legtisztább városa. Sok múzeummal büszkélkedhet, a tengerpart pedig igazi turistaálommá teszi Oslót.
Lista: íme a 10 legtisztább város

8. Helsinki, Finnország

Az északi terület egyik legszebb országa olyan, mintha rengeteg képeslapot tettek volna egymás mellé. Közel 1,1 millióan élnek a fővárosban és közvetlen környezetében, a természet szépsége lenyűgöző,  a környezeti adottságok páratlanok. 2011-ben a Monocle magazin a legélhetőbb városnak választotta Helsinkit, amely egyben Finnország fő oktatási, kulturális, gazdasági, politikai és kutatásai központja.
Lista: íme a 10 legtisztább város

7. Wellington, Új-Zéland

A hetedik legtisztább város a világon, és a helyi turizmust hirdetők szerint a legmenőbb hely is egyben. A nagyszerű turistalátványosságok, a tiszta környezet és a varázslatos atmoszféra nagyjából 3,6 millió embert vonzanak ide évente. A konferenciákra érkezők a kulturális értékeket részesítik előnyben, miközben a legnagyszerűbb éttermekben ehetnek mesés környezetben. A természeti kincsek, a zöld területek, a hegyek, az óceánpart és a tiszta, rendezett utcák növelik az idelátogatók letelepedési kedvét. A levegő minősége kiváló, amint a hulladékfeldolgozás és az energiagazdálkodás is példaértékű.
Lista: íme a 10 legtisztább város

6. Koppenhága, Dánia

Az egyik leginkább környezetbarát városban nagyon erős az igény a környezettudatos életre. Koppenhága 2014-ben Európa Zöld Fővárosa címet is elnyerte, és a városvezetőség, valamint az ott élők bebizonyították, hogy érdemes ekkora energiát fordítaniuk a tiszta, higiénikus környezet fenntartására.
Lista: íme a 10 legtisztább város

5. Kobe, Japán

A japán emberek híresek arról, mennyire tudatosan figyelnek az egészségükre, és hogy mennyire felelősségteljesen viselkednek a környezetükkel szemben. Nagyszerűen megtervezett hulladékfeldolgozó rendszere van a városnak, és a víz tisztaságát megőrzendő rendszeresen kutatják az újabbnál újabb módszereket. A tömegközlekedés ebben a városban a legjobb egész Japánban, és a modern technikai vívmányok felhasználása során is az energiatakarékosság, a pazarlás elkerülésének elvét tartják szem előtt.
Lista: íme a 10 legtisztább város

4. Minneapolis, USA

Minnesota állam legnagyobb városa a Mississippi folyó mellett helyezkedik el, ami bőséges vízellátást biztosít. A sűrűn lakott városban 3,3 millióan élnek, de még így is sikerült a legtisztábbak közé bekerülnie. Vonzó kereskedelmi és utazási lehetőségeket kínál, amely kielégíti mindenfajta turista igényét.
Lista: íme a 10 legtisztább város

3. Honolulu, Hawaii

Nyugodt kikötőt jelent hawaii nyelven a város neve, itt a legstresszesebb emberek is megnyugszanak. A tiszta természeti csodák rengeteg turistát vonzanak, a jól szervezettség és az ott élők tudatos környezetbarát életmódja fontos szerepet játszik a város életében. A gyönyörű sziget levegője különösen tiszta, a légáramlatok gyorsan kifújják a légszennyeződést, a port pedig a rendszeres eső elmossa. A trópusi paradicsomáról ismert hely Hawaii gyöngyszeme.
Lista: íme a 10 legtisztább város

2. Adelaide, Ausztrália

A déli rész fővárosaként is emlegetik, ahol a tisztaság alapvető követelmény. Az ausztrálok szerint ez a legszerethetőbb városuk, legalábbis már háromszor egymás után választották meg ennek a lakosok. Alaposan megtervezett hely sok parkkal és széles sugárutakkal. Tökéletes az oktatási rendszere, az újrahasznosítást mintaszerűen oldják meg – állítólag ennek a kettőnek köszönhető, hogy a város ennyire tiszta. A központi piac 85 százalékban hasznosítja a hulladékot, ami rekordnak számít.
Lista: íme a 10 legtisztább város

1. Calgary, Kanada

A világ legtisztább városa a Sziklás-hegység és Savanna között található, két folyója is van, ezek pedig állandó páratartalmat biztosítanak. Nem meglepő, hogy az elmúlt öt évben minden alkalommal első helyen végzett a legtisztább városok versenyén. A turisták itt nem unatkoznak, és belekóstolhatnak, milyen az élet ott, ahol a legjobb minőségű az iható víz és mindenhol elérhető, a levegő tiszta, a szemétfeldolgozás gyors és hatékony, a forgalom pedig jól szervezett.


Lista: íme a 10 legtisztább város
(Forrás: nlcafe)



2014. január 28., kedd

Mit gondolsz, mi lesz így a gyerekedből?

Vajon melyik gyerek fogja jobban megállni a helyét az életben? Az, akit a mai világunkban törtetésre, versengésre és taposásra nevelnek már kicsi kora óta? Vagy az, aki érzelmi biztonságban tudhatja magát, és ha kell, az iskolával szemben is megvédik?  Vekerdy Tamás népszerű  könyvében megkapjuk a választ.
Akár kötelező olvasmány is lehetne a „Jól szeretni – Tudod-e, hogy milyen a gyereked?” című kötete, amely remélhetően karácsonyi ajándékként már bekerült több család könyvtárába.
„Az fogja jól bírni az élet megpróbáltatásait, és az lesz eredményes, aki gyerekkorában jól érezhette magát a bőrében, érzelmi biztonságban nevelkedett, önbizalmát megerősítették, nem hagyva, hogy a külvilág (esetleg az iskola) tévesen értelmezett fölösleges következményekkel túl korán megtörje. Akit megvédtek a külvilággal, igen, ha kell, az iskolával szemben is. A hideg, értékbecslő tekintet, a kritika a kisgyereket letöri, elkedvetleníti – és nem segíti hozzá, hogy növelje a teljesítményét” – olvashatjuk az önbizalomról szóló részben.
Ezért is fontos, hogy milyen iskolát, és még lényegesebb, hogy milyen pedagógust választunk gyerekünknek. Ha a tanító „jóban van önmagával”, akkor pozitív szemlélettel nézi a világot és veszi szemügyre a gyereket is. Ugyanis a kellemes jelenlét, a pozitív kisugárzás, az ítéletek és előítéletek nélküli hozzáállás jótékony, önbizalom-erősítő hatással van a gyerekre.(Lásd Pygmalion-effektus, amikor is a pozitív várakozás, rokonszenv, érzelmi elfogadás életet lehel a szunnyadó képességekbe is, és serkenti  a fejlődést.)
Gyakran előfordul, hogy rosszul választunk. Nem „passzol” a gyerekünk személyisége sem a pedagógushoz, sem az adott iskola szelleméhez. Sosincs késő ezen változtatni.
Mert jól szeretni tudni kell, hogy gyerek azzá válhasson, aki, és nem azzá, amivé mi akarjuk tenni. Közös felelőssége ez szülőnek, pedagógusnak. No és a jelenlegi iskolarendszernek is.
Így, a félévi bizonyítványosztáshoz közeledve is.

Az örökbefogadás lelki háttere

Veled leszünk egy család!

Napjainkban a becslések alapján hazánkban hozzávetőlegesen 150.000 pár küzd meddőségi problémával, azonban más esetekben is előfordulhat, hogy két ember úgy dönt, hogy más vér szerinti gyermekét szeretné a sajátjaként nevelni.
Az örökbefogadás lelki hátteréről a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet szakembereit, Dr. Süli Ágota pszichiátert, pszicho- és gyermekterapeutát kérdeztük.

Szakmájából adódóan sok olyan párral találkozott már, akik úgy döntöttek, hogy más vér szerinti gyermekét szeretnék örökbe fogadni. Mi az, amire fel kell készülniük az örökbefogadó szülőknek?

Többnyire azt tapasztalom, hogy mire az örökbefogadó szülők, és az örökbe fogadni kívánt gyermek eljut az örökbefogadásig, addigra már mindkét oldalon, a gyermek és a szülők is, számos traumán estek keresztül. Ez tehát egy olyan közös élmény a szülők és a gyermek életében is, amit mindegyiküknek el kell fogadni, és fel kell dolgozni.

Milyen traumák a leggyakoribbak?
A hozzám forduló párok közül voltak olyanok, akik elvesztették saját gyermeküket, vagy fogamzási problémával küzdenek, ezért döntenek az örökbefogadás mellett. Fontos, hogy ezt a veszteségélményt feldolgozzák, elgyászolják mielőtt örökbefogadásra vállalkoznak, hiszen egy új gyermek nem tudja maradéktalanul pótolni az elveszett gyermeket, nem is szabad, hogy ez legyen a szerepe a családban. Ráadásul, ahogy azt már említettem, a gyermek mindenképpen átélt már egy saját veszteséget, hiszen elveszítette saját szüleit, vagy esetleg ők maguk mondtak le róla.

Hogyan hat ez a veszteségélmény a gyermekekre?
Az ilyen gyerek pszichésen másképp viszonyul a világhoz, a felnőtt társadalomhoz, mint hasonló korú, saját családban élő társaik. A veszteség miatt sérül a bizalma, amit az új családnak fokozatosan fel kell építenie. Természetesen nem mindegy, hogy hány éves korban szakad el vér szerinti családjától, vagy hány éves korig nevelkedik intézeti körülmények között, hiszen minden fejlődési szakasznak megvan a maga kérdése és dinamikája. A legszerencsésebb, ha már egészen kis korban, akár újszülött korban sikerül a babát örökbe fogadni, így a személyiségfejlődése az új családban problémamentesen alakul. Az újszülött-mentő programoknak ebben segítenek. Ha érték már a gyermeket keserű csalódások, például az eredeti családjában kriminalizáció, deviáns viselkedési formák, vagy az elégtelen körülmények miatti gyakori átmeneti intézeti elhelyezés, akkor a bizalma, viselkedése, és a személyisége valószínűleg jobban sérült, ilyenkor mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni.

Tegyük fel, hogy egy gyermeket csecsemőkorban fogadtak örökbe. Ilyenkor sok szülőben felmerül a kérdés, hogy mikor mondják meg neki, hogy örökbefogadás útján került hozzájuk, illetve megmondják-e egyáltalán?
Ez egy nagyon nehéz kérdés, talán nem is lehet rá egyértelműen válaszolni. A tapasztalat azt mutatja, hogy semmiképpen sem jó, ha egy család titkot hordoz. Pontos recept nincsen, meg kell keresni azt az életkort, amikor a gyermek már maga is kíváncsi a saját születéstörténetére. A bizalom szempontjából mindenképpen fontos, hogy a szülőktől tudja meg születése történetét, ne egy „jóindulatú” unokatestvértől, ezt a nehéz beszélgetést tehát igenis fel kell vállalni. A gyermek mindenképpen érezni fogja, hogy valami más az ő történetében, bár lehet, hogy egy ideig még nem fogalmazza meg, talán mert kímélni akarja magát és a szüleit is.

Mire érdemes odafigyelni a beszélgetés során?
Nagyon fontos, hogy soha ne szidjuk a vér szerinti szülőket. Ha elkezdünk olyanokat mondani például, hogy a „Te anyád felelőtlen volt, hogy eldobott magától”, akkor a gyermek önkéntelenül is értéktelennek fogja magát érezni, és félni fog, hogy olyan lesz, mint az anyja. Ez legkésőbb kamaszkorban súlyos identitásválsághoz vezethet, hiszen a félelem, hogy kidobják akár az antiszociális magatartás, vagy a szorongásos betegségek irányába is sodorhatja őt. A beszélgetés során nem kell hosszú magyarázatokat, történeteket mesélni, válaszoljunk arra, amire ő kíváncsi.

Ez felveti a kérdést, hogy miként kommunikálja egy család a környezet felé az örökbefogadást?
Azt hiszem ez egy olyan kérdés, amire érdemes jó előre felkészülni. Hiszen előfordulhat, hogy a szülők egyszerűen csak leugranak a sarki boltba az „új” családtaggal, mégis váratlanul összefutnak egy ismerőssel, távolabbi munkatárssal, aki megkérdezi, hogy ki az a kisgyermek, aki a kezüket fogja? De a környezet akkor is felteszi a maga kérdéseit, ha csecsemőt veszünk magunkhoz, hiszen sokaknak feltűnik, hogy a várandósság bármilyen jele nélkül érkezett egy kisbaba a családba. Az első egy-két hónapban nem kell mindenkinek bemutatni az új családtagot, hagyjuk, hogy kialakuljanak a közös szokások, mindenki megtanulja szerepét az új felállásban.

Összességében mit tanácsol azoknak a szülőknek, akik örökbe fogadnak?
Fontolják meg jól a döntésüket, mert ez egy életre szól. Készüljenek fel a nehezebb helyzetekre
is, mert lesznek ilyenek, és hagyjanak időt arra, hogy a gyermek beilleszkedjen a családba. Az is fontos, hogy elfogadják, hogy vannak kétségeik, hiszen teljesen természetes, hogy felmerül bennük, hogy mi történik, ha nem olyan gyermeket kapnak, amilyenre vágytak? A tapasztalat azt mutatja, hogy kellő nyitottsággal, türelemmel, kontrollal és empátiával egy igazi család tud létrejönni. Ehhez az is fontos, hogy ne szégyelljenek segítséget kérni a szülők, hiszen az örökbefogadás egy olyan speciális helyzet, amire nincsenek sablonok, kész megoldások.
(Forrás: eletforma.hu)
 

Mit üzennétek volt tanáraitoknak?

Különleges kezdeményezést indított az „Értsünk szót” nevű, tréningeket szervező cég, amely ismert embereket kért arra, hogy videóüzenetben mondjanak köszönetet életük meghatározó tanárainak, tanítóinak. Kinek hálás D. Tóth Kriszta, Palya Bea, Pachmann Péter vagy Szántó Dávid? 

Ti kinek mondanátok köszönetet?


  
                        
 (Forrás: eduline.hu)

2014. január 26., vasárnap

A mágneses viharok hatása az agyműködésre:

A mágneses viharok hatása az agyműködésre:
www.facebook.com/Enigmatv

A minket körülvevő elektromágneses tér több okból változékony. A napszél nappal elnyomja a Föld mágneses terét, amely éjszaka, amikor a Föld fele napárnyékban van, felerősödik.

Ezenkívül a talaj összetétele, a mélyben húzódó törésvonalak, a vízerek ugyancsak jelentősen módosítják a mágneses tér szerkezetét. Baron von Pohl 1928-ban a bajor Bilbiurgban vizsgálódva állította, hogy évszázadokon keresztül azokban a házakban haltak meg rákban, amely házak erővonalak felett álltak. Hogy ebből mi igaz, mi nem, azt már a sok kókler miatt senki nem tudja. 

Régóta ismert tény, hogy az állatok érzékenyek a mágneses tér változásaira: a madarak és a rovarok a mágneses erővonalak alapján tájékozódnak. Megjelent egy érdekes vizsgálat arról, hogy a tehenek a legszagosabb mágnesek. Sabin Begall és munkatársai műholdas felvételek alapján 308 gulyát vizsgáltak meg, összesen 8500 tehénnel, és hozzácsaptak még 3000 őzmegfigyelést is. Az elemzés egyértelműen azt mutatta, hogy a tehenek és őzek legelészés közben szeretnek észak-dél irányba beállni. S mivel a Föld számos pontján bemérték őket, az is világossá vált, hogy nem az Északi- és Déli-sark pozíciója az iránymutató, mert ezt akár a napjárásból is kiszámolhatják a tehénkék és az őzikék, hanem valóban a mágneses pólus, ami, mint tudjuk, jelentősen elvándorolt az Északi-sarktól.

Ezt mindenképpen kalkuláljuk be, ha a tehenek állása után szeretnénk tájékozódni. Az állatok mágneses tájékozódási képességét az teszi lehetővé, hogy idegrendszerükben pirinyó mágneskristályok találhatók. Nagy szenzációt keltett 1992-ben, amikor kiderült, hogy az emberi agy is telis-tele van ilyen mikrokristályokkal, egy gramm agyszövetben átlagban 5 millió ilyen mágneskristály van. Ez két dolgot jelent: egyrészt az evolúció során valamiért előnyösnek bizonyult a mágnesességre való érzékenységünk, másrészt a Föld mágneses terének állandó változása és a mágneses viharok komoly befolyást gyakorolhatnak az agyműködésünkre.

Jon Dobson és munkatársai, valamint Maria Fuller és munkatársai egyaránt kimutatták, hogy az enyhe mágneses térerő változásra fokozódik a temporális epilepsziásoknál az agyi elektromos aktivitás, s a föld mágnestérerő-változásai fokozzák a temporális epilepsziások körében a rohamokat.
Az agyműködés befolyásolásán keresztül azonban számos más egészségügyi problémát is okozhatnak a mágneses viharok.

Charmaine Gordon és Michael Berk egy 12 éves periódusban vetették össze a mágneses viharok időpontját az öngyilkossági statisztikával, és kimutatták, hogy a mágneses viharok alatt jelentősen megugrott az öngyilkosságok, különösen az erőszakosan elkövetett öngyilkosságok száma. Ronald Key vizsgálata szerint a mágneses viharok után átlagosan 36%-kal növekedett meg a depresszióval pszichiátriai osztályra kerültek száma. Franz Halberg és munkatársai 6 300 000 infarktusos esetet elemezve 7%-os, mások viszont kétszeres növekedést tapasztaltak mágneses viharok alatt.

Rodney O’ Connor és Persinger ijesztően szoros kapcsolatot találtak a hirtelen csecsemőhalál és a mágneses tevékenység fokozódása között. Eredményük szerint a mágneses hatások növekedése 80%-ban magyarázta a hirtelen csecsemőhalálban elhunyt újszülöttek számát. Persinger és O’Connor egy újabb elemzésükben bizonyították, hogy mágneses viharok alatt egyaránt megnövekszik a hirtelen csecsemőhalál és a szívrohamok gyakorisága is. Mindkét vizsgálatuknak az volt a célja, hogy demonstrálják, az elektromágneses hatások az agyműködés befolyásolásán keresztül okozzák a szervezet működési zavarait.

Az itt elemzett hatások persze kiugróak, de attól, hogy valaki nem hal meg infarktusban, vagy nem viszik be a zárt osztályra, még igencsak megérezheti a mágneses viharokat fokozódó rossz közérzet, rosszkedv, ingerlékenység, agresszivitás formájában. És ha egy társadalomban sok embernek lesz egyszerre rosszkedve, vagy sok ember válik ingerlékennyé, akkor az azt jelenti, hogy a geomágneses viharok komoly kihatással lehetnek a társadalmak működésére is. Ezt mágnestől függetlenül már rég felismerte a politika.

Az egyes emberek hangulata közhangulattá adódik össze, és az egyes emberek dühe társadalmi lázadásba összegződhet. Mint Anna Krivelyova és Cesare Robotti kimutatták, a mágneses viharok az emberek kollektív hangulatváltozásán keresztül jelentősen befolyásolják a részvénypiac ingadozásait. A tőzsdében érintett emberek – írják –  a rosszkedvüket a részvényárfolyamok és gazdaság alakulásának tulajdonítják, a dolgokat pesszimistábban ítélik meg, és e szerint cselekszenek.

forrás: Rejtélyek szigete / Szendi Gábor írása alapján facebook.com/Enigmatv
  
 A minket körülvevő elektromágneses tér több okból változékony. A napszél nappal elnyomja a Föld mágneses terét, amely éjszaka, amikor a Föld fele napárnyékban van, felerősödik. 
Ezenkívül a talaj összetétele, a mélyben húzódó törésvonalak, a vízerek ugyancsak jelentősen módosítják a mágneses tér szerkezetét. 
Baron von Pohl 1928-ban a bajor Bilbiurgban vizsgálódva állította, hogy évszázadokon keresztül azokban a házakban haltak meg rákban, amely házak erővonalak felett álltak. 
Hogy ebből mi igaz, mi nem, azt már a sok kókler miatt senki nem tudja. 
Régóta ismert tény, hogy az állatok érzékenyek a mágneses tér változásaira: a madarak és a rovarok a mágneses erővonalak alapján tájékozódnak. 
Megjelent egy érdekes vizsgálat arról, hogy a tehenek a legszagosabb mágnesek. 
Sabin Begall és munkatársai műholdas felvételek alapján 308 gulyát vizsgáltak meg, összesen 8500 tehénnel, és hozzácsaptak még 3000 őzmegfigyelést is. 
Az elemzés egyértelműen azt mutatta, hogy a tehenek és őzek legelészés közben szeretnek észak-dél irányba beállni. S mivel a Föld számos pontján bemérték őket, az is világossá vált, hogy nem az Északi- és Déli-sark pozíciója az iránymutató, mert ezt akár a napjárásból is kiszámolhatják a tehénkék és az őzikék, hanem valóban a mágneses pólus, ami, mint tudjuk, jelentősen elvándorolt az Északi-sarktól. 
Ezt mindenképpen kalkuláljuk be, ha a tehenek állása után szeretnénk tájékozódni. 
Az állatok mágneses tájékozódási képességét az teszi lehetővé, hogy idegrendszerükben pirinyó mágneskristályok találhatók. 
Nagy szenzációt keltett 1992-ben, amikor kiderült, hogy az emberi agy is telis-tele van ilyen mikrokristályokkal, egy gramm agyszövetben átlagban 5 millió ilyen mágneskristály van. 
Ez két dolgot jelent: egyrészt az evolúció során valamiért előnyösnek bizonyult a mágnesességre való érzékenységünk, másrészt a Föld mágneses terének állandó változása és a mágneses viharok komoly befolyást gyakorolhatnak az agyműködésünkre. 
Jon Dobson és munkatársai, valamint Maria Fuller és munkatársai egyaránt kimutatták, hogy az enyhe mágneses térerő változásra fokozódik a temporális epilepsziásoknál az agyi elektromos aktivitás, s a föld mágnestérerő-változásai fokozzák a temporális epilepsziások körében a rohamokat. 
Az agyműködés befolyásolásán keresztül azonban számos más egészségügyi problémát is okozhatnak a mágneses viharok. 
Charmaine Gordon és Michael Berk egy 12 éves periódusban vetették össze a mágneses viharok időpontját az öngyilkossági statisztikával, és kimutatták, hogy a mágneses viharok alatt jelentősen megugrott az öngyilkosságok, különösen az erőszakosan elkövetett öngyilkosságok száma. 
Ronald Key vizsgálata szerint a mágneses viharok után átlagosan 36%-kal növekedett meg a depresszióval pszichiátriai osztályra kerültek száma. 
Franz Halberg és munkatársai 6 300 000 infarktusos esetet elemezve 7%-os, mások viszont kétszeres növekedést tapasztaltak mágneses viharok alatt. 
 Rodney O’ Connor és Persinger ijesztően szoros kapcsolatot találtak a hirtelen csecsemőhalál és a mágneses tevékenység fokozódása között. 
Eredményük szerint a mágneses hatások növekedése 80%-ban magyarázta a hirtelen csecsemőhalálban elhunyt újszülöttek számát. 
Persinger és O’Connor egy újabb elemzésükben bizonyították, hogy mágneses viharok alatt egyaránt megnövekszik a hirtelen csecsemőhalál és a szívrohamok gyakorisága is. 
Mindkét vizsgálatuknak az volt a célja, hogy demonstrálják, az elektromágneses hatások az agyműködés befolyásolásán keresztül okozzák a szervezet működési zavarait. 
Az itt elemzett hatások persze kiugróak, de attól, hogy valaki nem hal meg infarktusban, vagy nem viszik be a zárt osztályra, még igencsak megérezheti a mágneses viharokat fokozódó rossz közérzet, rosszkedv, ingerlékenység, agresszivitás formájában. 
És ha egy társadalomban sok embernek lesz egyszerre rosszkedve, vagy sok ember válik ingerlékennyé, akkor az azt jelenti, hogy a geomágneses viharok komoly kihatással lehetnek a társadalmak működésére is. 
Ezt mágnestől függetlenül már rég felismerte a politika. 
Az egyes emberek hangulata közhangulattá adódik össze, és az egyes emberek dühe társadalmi lázadásba összegződhet. 
Mint Anna Krivelyova és Cesare Robotti kimutatták, a mágneses viharok az emberek kollektív hangulatváltozásán keresztül jelentősen befolyásolják a részvénypiac ingadozásait. 
A tőzsdében érintett emberek – írják – a rosszkedvüket a részvényárfolyamok és gazdaság alakulásának tulajdonítják, a dolgokat pesszimistábban ítélik meg, és e szerint cselekszenek. 

( Forrás: Rejtélyek szigete / Szendi Gábor írása alapján facebook.com/Enigmatv)

Tél végére lemerülnek a D-vitamin-készleteink!

2014-01-24
A D-vitamin nagy részét a szervezetünk saját maga állítja elő napfény hatására – az elmúlt hónapokat azonban inkább a szürkeség jellemezte.
Ilyenkor különösen fontos a D-vitamin pótlása, amelynek már rövid távú hatásai is igazoltak.
A Semmelweis Egyetem I. sz. Belklinikán tavaly áprilisban készített, a hazai lakosságot reprezentáló vizsgálati anyag rámutatott, hogy a lakosság több mint 90 százaléka D-vitamin-pótlásra szorul.


d-vitamin_tel_800


A Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság megállapításai szerint a tél végére minden ötödik magyar állampolgárnál súlyos D-vitamin-hiányállapot mutatható ki. Ugyanekkor az ideális vérszintet (>30 ng/ml) mindössze 6%-ban lehetett igazolni.
Ennek elsősorban az az oka, hogy a szervezetünk számára szükséges D-vitamin több mint 90 százaléka a bőrünkben képződik, amelyhez napfényre van szükség. Mivel azonban hazánkban késő ősztől kora tavaszig a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődéséhez, sokaknál hiányállapot lép fel. Ez hatással van többek közt a szív- és érrendszerre, az idegrendszerre, az immunrendszerre, befolyásolja a vércukorszintet, jelentős mértékben növelheti a depresszió, a fáradtság vagy az influenza kialakulását.

A tengeri halak, a tojás vagy a máj ugyan tartalmaz D-vitamint, sőt, már számos,  ún. fortifikált, D-vitaminnal dúsított élelmiszer is kapható a boltokban, de gyakorlatilag táplálkozás útján még így is lehetetlen fedezni a szervezet megemelkedett napi szükségletét. Ezért az egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás mellett napi 2000 NE egység (jelentős túlsúly esetén 4000 NE), megbízható gyártótól származó D-vitamin szedése is javasolt.
A számítások szerint hosszú távon csupán a hiányállapot megszüntetésével 2-3 évvel nőne a magyarok átlagéletkora, jelentősen csökkenne a csonttörések, csontritkulásos megbetegedések száma, sőt, bizonyos ráktípusok előfordulási valószínűsége is.
(Forrás: net)

2014. január 23., csütörtök

Egy orvos C-vitaminnal gyógyítja meg kétoldali tüdőgyulladását- mindössze 3 óra alatt

Ezreket mentett meg eddig a haláltól és a pusztító vírusos betegségektől, mint például a kétoldali tüdőgyulladástól, gyermekbénulástól és magától a ráktól a “mega-dózisú” intravénás C-vitamin injekció. Most a LET (liposzomális kapszulázási technológia) lehetővé teszi azt is, hogy hat gramm C-vitamint tudjunk bevenni szájon át, ugyanolyan klinikai eredményekkel, mint amit a 25- 50 gramm mega dózisú intravénás C-vitamin beadásával tapasztaltak.
A liposzomális kapszulázott aszkorbinsav molekulák sokkal jobban képesek behatolni a sejtekbe mint az injekciókból vagy intravénásan adott C-vitamin. A liposzómás C-vitamin sokkal kevésbé költséges és könnyebben hozzáférhető, mint az intravénás kezelések.

A figyelemre méltó C-vitamin

Arról, hogyan gyógyítható meg a tüdőgyulladás három óra leforgása alatt C-vitaminnal, Andrew Saul PhD, nemrég könyvet is írt. Vírusos tüdőgyulladásából C-vitamin segítségével gyógyult fel. A tüdőgyulladás a nyolcadik leggyilkosabb betegség a világon. Az influenza halálozás statisztika mögött is az áll, hogy az influenza szövődményei tüdőgyulladáshoz vezetnek.
A halálozás fő oka általában tehát a tüdőgyulladás. Landsman rövid interjúja Dr. Saul-lal lejjebb lesz látható.
A videon Dr Saul elmondja, hogy óránként 2000 mg C-vitamint vett be, minden 6. percben amikor ébren volt. Ez a hihetetlen mennyiség 20 000 mg óránként! 3 óra múlva lement a láza, csúnya köhögése is abbamaradt. Elmondja, hogy egy barátja kisbabája életének első évében 11 antibiotikumos kezelésen esett át. A kisbaba életében minden volt: láz, nyák, köhögés, sírás, senki sem aludt napokig. Dr Saul javasolta barátjának a C- vitamin használatát …de nem tudta mennyit adjanak egy kisbabának. A 4 kg-os babának végül is 20000 mg C- vitamint adtak aznap, aki ezután végigaludta az éjszakát. Ha tudnánk mennyire hatásos a C vitamin, sosem adatnánk be magunknak influenza elleni oltást!
Egy másik fantasztikus és nagy nyilvánosságot kapó C-vitaminos gyógyulás: az új-zélandi Alan Smith története pár évvel ezelőttről. A kórházba már nagyon rossz állapotban került be, kétoldali tüdőgyulladással és leukémiával. Az orvosok már ott tartottak, hogy leveszik a lélegeztetőgépről, amikor a család közbeszólt. Fiai ragaszkodtak ahhoz, hogy a kórház nagy dózisú intravénás C-vitaminnal kezelje édesapjukat.
Miután Alan eléggé felépült ahhoz, hogy egyedül is tudott lélegezni,  a család liposzómális C-vitamint vásárolt. Ezt Alan saját magának is be tudta adni. 6 nap múlva kisétált a kórházból.
Itt egy 17 perces szegmens a “New Zealand 60 Minutes TV News” programból. A liposzomális C- vitaminról szóló rész a 15. percnél látható.  http://www.youtube.com/watch?v=VrhkoFcOMII ).
Az 1940-es és 50-es években a gyermekbénulás nagyon gyakori volt. Egy kis észak-karolinai városban Dr. Frederick Robert Klenner rutinszerűen gyógyította a tüdőgyulladást és a gyermekbénulást is C-vitaminnal. Az 1949-es Atlantic City AMA konferencia előadáson dokumentált esettanulmányait viszont teljesen figyelmen kívül hagyták.
Dr. Klenner kijelentette: “A megfelelő mennyiségben használt C-vitamin elpusztítja az összes vírust. Azonban ne várjunk csodát 100-400 mg C vitamin bevételével. “ Azt is hozzátette, hogy: “Néhány orvos csak áll a beteg felett és nézi ahogy az meghal, az aszkorbinsav használata helyett, mert véges gondolkodású agyukban a C-vitamin csak vitaminként létezik.”
Dr. Klenner kifejtette, hogy a C-vitamin protokoll számos betegségre jó. Dr Kellner jegyzeteit a C-vitamin 30 éves alkalmazásáról Dr Lendon H. Smith gyűjtötte össze. Ez az összefoglalás elérhető a források alatt.
Források:
http://www.naturalhealth365.com/vitamin_c
http://www.naturalhealth365.com/natural_cures/pneumonia.html
http://www.naturalnews.com/035696_polio_vitamin_C_history.html
http://www.seanet.com
http://vitamincfoundation.org/stone/
(Forrás: naturahirek)

2014. január 22., szerda

Hiperaktívnak hiszik a gyereket, pedig csak kialvatlan.

Egyetlen ok a magatartászavar mögött - 
Amire a legtöbben nem gondolnak

A magatartási zavar összefügg a rendszertelen alvásidővel: azok a gyermekek, akik minden este ugyanakkor fekszenek le, rendesebben viselkednek - derült ki egy brit kutatásból.


A magatartási zavar összefügg a rendszertelen alvásidővel: azok a gyermekek, akik minden este ugyanakkor fekszenek le, rendesebben viselkednek - derült ki egy brit kutatásból.

Nem mind hiperaktív, aki annak látszik

Mind szüleik, mind tanítóik hiperaktívabbnak ítélték azokat a hétéveseket, akik rendszertelen időpontokban mentek aludni, mint a rendszeresen ugyanabban az időben elalvó társaikat. Úgy vélték, előbbieknek több a társas, érzelmi és viselkedési problémája is - tudósított a Live Science című tudományos-ismeretterjesztő portál a Pediatrics című szaklapban megjelent tanulmányról.

A kutatók azt is felfedezték, hogy a gyerekek viselkedése annál rosszabb lett, minél hosszabb időn át nem volt állandó lefekvési idejük. Ellenben észrevehetően javult a magatartásuk, amint rendszerességre tértek át.
A későn fekvés is rossz

A tanulmány során több mint tízezer, 2001 és 2002 között született gyermek adatait vizsgálták meg. Amikor elérték a három-, öt- és hétéves kort, szüleik kérdőívet töltöttek ki, melyen megválaszolták, mikor mentek aludni gyermekeik az iskolaév idején, hétköznapokon.

A kérdőívek segítségével mind a szülők, mind a tanítók értékelték a gyerekek magatartását, osztálytársaikkal való kapcsolatát, érzelmi reakcióikat és esetleges hiperaktivitásukat is. Az derült ki, hogy a hétévesek kilenc százalékának nem volt rendszeres lefekvési ideje.

A rendszertelen alvásidőnek volt a legnagyobb hatása a gyermekek viselkedésére, ám a későn fekvők is hajlamosak voltak rosszabbul viselkedni. Az alváshiány az iskolai teljesítményt, a hangulatváltozásokat, az evési szokásokat éppúgy befolyásolta, mint a magatartást.


A magatartási zavar összefügg a rendszertelen alvásidővel: azok a gyermekek, akik minden este ugyanakkor fekszenek le, rendesebben viselkednek - derült ki egy brit kutatásból.


Mind szüleik, mind tanítóik hiperaktívabbnak ítélték azokat a hétéveseket, akik rendszertelen időpontokban mentek aludni, mint a rendszeresen ugyanabban az időben elalvó társaikat. Úgy vélték, előbbieknek több a társas, érzelmi és viselkedési problémája is - tudósított a Live Science című tudományos-ismeretterjesztő portál a Pediatrics című szaklapban megjelent tanulmányról.

A kutatók azt is felfedezték, hogy a gyerekek viselkedése annál rosszabb lett, minél hosszabb időn át nem volt állandó lefekvési idejük. Ellenben észrevehetően javult a magatartásuk, amint rendszerességre tértek át.
A későn fekvés is rossz

A tanulmány során több mint tízezer, 2001 és 2002 között született gyermek adatait vizsgálták meg. Amikor elérték a három-, öt- és hétéves kort, szüleik kérdőívet töltöttek ki, melyen megválaszolták, mikor mentek aludni gyermekeik az iskolaév idején, hétköznapokon.

A kérdőívek segítségével mind a szülők, mind a tanítók értékelték a gyerekek magatartását, osztálytársaikkal való kapcsolatát, érzelmi reakcióikat és esetleges hiperaktivitásukat is. Az derült ki, hogy a hétévesek kilenc százalékának nem volt rendszeres lefekvési ideje.

A rendszertelen alvásidőnek volt a legnagyobb hatása a gyermekek viselkedésére, ám a későn fekvők is hajlamosak voltak rosszabbul viselkedni. Az alváshiány az iskolai teljesítményt, a hangulatváltozásokat, az evési szokásokat éppúgy befolyásolta, mint a magatartást.

  Az állandó alvásidő a teljesítményre is hat

Carolyn D'Ambrosio, a Tufts Orvosi Központ alváscentruma és a bostoni Gyermekkórház igazgatója - aki nem vett részt a kutatásban - elmondta: az állandó alvásidő struktúrát és állandóságot visz a gyermek életébe, a lefekvés pontos idejének betartása pedig rendszeresen elegendő pihenőidőt biztosít számára, hogy másnap a legjobb teljesítményt nyújthassa. A fiatal agy számára létfontosságú a megfelelő mennyiségű alvás, mert még fejlődésben van - tette hozzá az orvos.

Zaklatták az iskolatársai, végzetes lépésre szánta el magát


Az iskolaidőben zajló erőszak rendszerint délután és hétvégén az interneten folytatódik.
Két hete egy 17 éves székesfehérvári fiú életveszélyes sérüléseket szenvedett, amikor az egyik szünetben leugrott az iskola harmadik emeletéről. Azóta kiderült, azért, mert társai régóta terrorizálták. Az eset nem egyedi, az iskolai zaklatás ráadásul manapság nem ér véget a tanítási idővel, hanem folytatódik az interneten. Ez, szakemberek szerint lelkileg még megterhelőbb, mint a fizikai bántalmazás.
Szabó Éva, a Magyar Pszichológiai Társaság iskolapszichológiai szekciójának elnöke szerint Nyilas Misitől A Pál utcai fiúkig irodalmi példák is bizonyítják, hogy az iskolákban mindig is jelen volt a kortársak közötti erőszak. Ez a közösségek sajátossága, és tinédzserkorban fel is értékelődik. Ilyenkor a fiatalok szókimondóbbak lesznek, ugyanakkor mindennél jobban vágynak a kortárscsoport megerősítésére, tehát sokkal sérülékenyebbek is. „Az, hogy a tinédzserek a hormonrendszerük változása miatt türelmetlenebbek, agresszívebbek lehetnek, abban nincs semmi újdonság – mondta Szabó Éva. – Arról pedig nem létezik átfogó kutatás, hogy régen vagy ma volt nagyobb az agresszivitás bennük. Az azonban bizonyos, hogy a mai tinédzserek sokkal több, lelkileg megterhelő, szűretlen információhoz jutnak hozzá, és ezzel jobban magukra vannak hagyva, mint bármikor. Másrészt sokkal több eszközük van az agresszivitásuk kiélésére, akár arctalanul is, amihez fizikai fölény sem kell. Gyakori tehát, hogy az iskolai folyosói zaklatás, délután a neten folytatódik, még durvábban, hiszen ott nincs felnőtt, aki ezt leszabályozhatná.”

Minden változás figyelmeztet

A pszichológus szerint mivel kamaszkorban amúgy is gyakori a személyiségváltozás, csak akkor van esélye a szülőnek, ha sokat beszélget a gyerekével és őszinte a kapcsolatuk. Magatartásváltozásból, testi-lelki tünetekből veheti észre, ha áldozat, vagy diktátor lett a gyermek. Másként öltözik, elhanyagolja magát, vagy kivirul, zárkózott lesz, harsányabban kommunikál, hirtelen nem szeret iskolába menni, nem mozdul ki otthonról, vagy sosincs otthon - ezek mind figyelmeztető jelek. Az áldozati vagy diktátor szerepet is a félelem alakítja, ezért a szorongás tünetei is legyenek gyanúsak.
Erről friss kutatás is létezik hazánkban. Az UNICEF jelentése szerint majdnem minden harmadik gyerek azt állította, hogy az elmúlt hónapokban legalább egyszer zaklatták tartósan a kortársai, és ezt inkább a neten tették, mint szemtől szembe, az iskola falain belül. Leggyakrabban a kiközösítéstől szenvednek, de sokszor volt párjuk adja ki a meztelen fotójukat a szakítás után, vagy kifejezetten bántó pletykákat terjesztenek egymásról. Megfélemlítik társaikat, vagy provokatív, nem ritkán szexuális tartalmú szövegekkel és képekkel bombázzák egymást. A motiváció sokféle lehet: a népszerűség keresése, a bosszú, a szórakozás, de akár az unalom is. Parti Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet kriminológusa, a cyberbullying szakértője azt mondta: ugyan jelentős átfedés van a hagyományos és az online zaklatás elkövetői és áldozatai között, a kiváltott hatás más. Az újfajta „terror” érzelmileg megterhelőbb, mint a „hagyományos” formája. „Ennek az az oka, hogy nehéz elmenekülni előle – mondta Parti Katalin. – Az ugyanis egyet jelent azzal, hogy valaki kiírja magát a közösségből.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek manapság 11‑12 éves koruk után interaktív kommunikációra használják az internetet. Nagyon fontos a számukra, hogy ebből az online térből és közösségből milyen visszajelzés érkezik magukról, mennyire sikeresek ott. Ebből következik, hogy nagyon megviseli őket, ha valami negatív visszacsatolással találkoznak, főként ha ez ismétlődik. Ennek rengeteg formája létezik, nagyon találékonyak. Ahogy az is megszokott, hogy erről nem beszélnek. Részben, mert szégyellik, részben, azért mert úgy gondolják, hogy nem is értik a szüleik és a felnőttek, hogy miről van szó? Erre ráerősít, hogy ha mégis panaszkodnak, a felnőttek valóban nem a súlyuknak megfelelően kezelik ezeket az eseteket, és rájuk hagyják, oldják meg, ahogy tudják. Ez azért veszélyes, mert nagyon elfajulhat, ahogy erre rengeteg példát ismerünk.” Mi a megoldás? Parti Katalin szerint semmiképpen sem az, hogy a szülők eltiltják a gyereket az internetezéstől és elveszik a mobiltelefonját. Sokszor éppen az ettől való félelem miatt nem beszélnek nyíltan az ilyen problémáikról.

„Ez egy ördögi kör – mondta Parti Katalin. – Azon túl, hogy nagyon szégyellik magukat, attól is félnek ilyenkor, hogy ha kitiltják őket ebből az online térből, mindenről lemaradnak. Az életüknek ugyanis meghatározó része zajlik ebben a virtuális világban, így az valódi kiközösítés és ugyancsak szégyen, ha valaki abból kimarad. Valóban nehezen kezelhető a helyzet, őszinte jó kapcsolat és a partnerség nélkül nem megy. Én most Massachusettsben dolgozom és kutatok két ösztöndíjnak köszönhetően, ebben a témában. Azért jöttem éppen ide, mert ez volt az első állam Amerikában, ahol törvénybe foglalták, hogy minden iskolának rendelkeznie kell anti-bullying, vagyis zaklatás ellenes programmal, aminek része az internetes zaklatás elleni fellépés is. Nem arról van szó, hogy a zaklatást és az internetes zaklatást is büntetik. Az, 2008 óta Magyarországon is bűncselekmény és 14 éves kortól meg is lehet büntetni érte bárkit. Többről van szó. Arról, hogy itt pontos és hatékony akcióterve és programja van az oktatási intézményeknek arra, hogy ha ilyen esetek gyanúja felmerül, azt hogyan kell kezelni és mi a teendő.” Szabó Éva azt mondta: jelenleg a középiskolák körülbelül 20, az általános iskolák 25 százalékában dolgozik iskolapszichológus Magyarországon, pedig egy tavaly augusztusi kormányrendeletnek köszönhetően már mindenhol kötelező lenne. Ez nem csupán az egyéni problémák megoldásában segíthet, de a társas kapcsolati és szociális készségek fejlesztéséért, a közösségépítésért is biztosan sokat tehet, ami segíthet a konfliktusokat kezelni, az agressziót csökkenteni és a toleranciát növelni az intézményekben.

A tinik már menekülnek a Facebookról

A Facebook egyik legkomolyabb problémájává nőtte ki magát az utóbbi egy-két évben, hogy a közösségi oldal egyre kevésbé népszerű a fiatalok körében. 2011-et a Facebook közel 147 millió aktív amerikai felhasználóval kezdte, míg 2014-et kerek 180 millióval. A korcsoportoknál a három évvel ezelőtti adatsorhoz képest a 18 éven aluliak száma 13 millióról 10 millió alá csökkent, az eggyel efölötti korcsoportban (18–24 év) pedig 45 millióról 42 millióra. Ennek az az oka, hogy túl sikeres. Parti Katalin szerint a tizenéveseknek egyszerűen ciki oda tartozni, ahol túl sokan vannak, amit már mindenki ismer. Főleg azért, mert „túlszaporodnak” a felnőttek. Ahol pedig a szüleikkel, sőt nagyszüleikkel lehet összefutni, az nem menő hely. Ebben azonban nincs semmi újdonság, az elkülönülés ennek az életkornak a sajátja, csak néhány generációval ezelőtt nem a közösségi térből tűntek el a tinik, az is elég volt, ha csak magukra zárták az ajtót.

 Forrás:
  • 2014.01.22.
  • Fábos Erika/Vasárnap Reggel

2014. január 21., kedd

9 szuper trükk, hogyan javítsd a memóriád

A memóriaromlás hatékonyan lassítható!

:

Az agyunk mindennap rengeteg információt szív magába, nem csoda, ha néha egy-egy dolog kimegy a fejedből. Elzártad-e a gázt, hová tetted a lakáskulcsod? De az is előfordulhat, hogy hosszú percekig keresed a szemüveged, amely egész idő alatt a nyakadban lógott. Ezek teljesen természetes – ám sokszor igen zavaró – kihagyások, melyeken a kor sajnos nem sokat segít. Hogy lassítsd memóriád gyengülését, használhatsz egyszerű, ám annál hatékonyabb trükköket.

Ingereld az agyad!
Bár a keresztrejtvények nagyon szórakoztatók, nem biztos, hogy hosszú távon edzik az agyad. A megoldás kulcsa a valami új. Az ismeretlen kihívása valószínűleg hatékonyabb, mintha mindig keresztrejtvényt oldasz meg. Kezdj el újabb és újabb játékokat, ne ragadj le egy fejtörőnél.

Kapcsolódj ki!
A stressz túlterheli az agyat, mert elönti káros vegyületekkel a hippokampuszt és más, a memóriában szerepet játszó agyi területet. Néhány tudós azt feltételezi, hogy a kiegyensúlyozott élet és a relaxáció, mint például a jóga, a társas összejövetelek és a kézimunka, a stresszt csökkentve késleltethetik a memóriazavarokat. 

Egyél halat!
Néhány elmélet a hal étrendbe iktatásának tulajdonítja az elképesztő tanulási képességek kialakulását. Az esszenciális zsírsavak, mint az Omega-3, nélkülözhetetlenek az agyi funkciók szempontjából, és előnyösnek tűnnek az agykárosodással járó folyamatok, továbbá a depresszió kezelésében. 

Élvezd a kávét!
Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy a koffein megvédheti az agyat. Nagy léptékű tanulmányok állítják, hogy napi 2-4 csésze biztosíthatja a normális agyműködést, és 30-60 százalékkal csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulását. Nem világos, hogy az előnyöket a koffeinnek köszönhetjük-e, vagy az antioxidánsoknak, de az a jó kis délutáni tejeskávé valószínűleg javított a mai teljesítményeden – és a tíz évvel későbbin is. 

Vigyázz a testedre!
A többnyire megelőzhető betegségek, mint a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás és a magas vérnyomás, ugyancsak hatással vannak az agyra. Összefüggésbe hozzák őket a szellemi hanyatlás és a memóriazavarok kockázatával is. Ha rendben tartod a keringésed, elkerülöd a cigarettát és a telített zsírsavakat, akkor kevésbé jelentkezik az életkorral összefüggő agykárosodás.  

Figyelj az étkezésedre!
A túlzásba vitt lakmározás, de a túl alacsony kalóriabevitel úgyszintén agyi elváltozásokhoz vezethet. Az extrém fogyókúra okozhat megnyugvást (ez magyarázhatja az anorexiafüggőséget), de sok tanulmány kapcsolatba hozta a szórakozottsággal, zavarodottsággal és az emlékezetkieséssel.  

Enni, enni, enni
A túl sok és a túl kevés energia egyaránt zavart okoz az agy finom működésében. Az alacsony cukor- és magas rosttartalmú diéta némi fehérjével és zsírral lassabban bontódik le az agyban, mint a magasabb cukortartalmú ételek (cukrok és fehér keményítő). A kiegyenlített emésztés megbízhatóbb energiaáramlást biztosít az agyban, így optimalizálja a szerv hosszú távú egészségét és teljesítményét.
 
A legjobb memóriajavító ételek a következők: 

brokkoli, kelbimbó, cékla, fokhagyma, avokádó, dió, búzacsíra, 
fekete csokoládé, zöld tea, fekete áfonya. 

Jót tesz a szépítő alvás
Amikor pihensz és álmodsz, az emlékek újra előtörnek, egyesek kitörlődnek, mások elraktározódnak. Egy nemrégiben végzett tanulmány szerint, ha nem alszol eleget, fehérjék épülnek a szinapszisokra, és lehet, hogy ettől nehezebben gondolkozol és sajátítasz el új ismereteket. Ha valaki krónikus alvászavarban szenved, idősebb korábban mentális teljesítőképessége csökken, bár lehet, hogy az összefüggés nem ok-okozati. 

Mozogj!
A tudósok kezdik feltételezni, hogy a rendszeres aerobicedzés lehet a legfontosabb, amit megtehetsz agyad hosszú távú egészségéért. Míg a szív és a tüdő hevesen reagál a sprintfutásra, az agy szép lassan és csendesen edződik. Az elméd frissessége érdekében naponta legalább 30 percet tölts testmozgással.



(Ferenczy Mária)
(Forrás:otvenentul.hu)

Egy kis ízelítő Weöres Sándor világából



A cigány származású Tóvizi Eliza, szeretne pozitív példa lenni


Nem is sejtette a fiatal lány, hogy a jövőjét kapja a kezébe


TERVEK | Amikor osztályfőnöke egy papírt nyomott a kezébe, nem gondolta, hogy a jövője „áll” azon. A verseghys Tóvizi Eliza megfontolta a nyomtatvány tartalmát, s ma már Walesben tanul. A tiszapüspöki lány nemzetközi érettségire készül.
 
– A legnehezebb, ugyanakkor, azt hiszem, a legszebb évet hagytam itthon – kezdi Tóvizi Eliza, amikor nem mindennapi történetéről kérdezzük. A tiszapüspöki lány a valamit valamiért elvet követte, amikor jelentkezett a United World Colleges (UWC) kétéves, nemzetközi érettségit adó ösztöndíjra. Sikeresen pályázott, augusztus óta Walesben tanul, a Cardifftól harminc kilométerre lévő Atlantic College falai között.

– Nagyon szeretem a Verseghyt, ahol utolsó éves lennék, de amikor értesültem erről a pályázatról, tudtam: meg kell próbálnom, mert óriási lehetőség. Az osztályfőnököm hívta fel rá a figyelmemet, a folyosón a kezembe nyomott egy papírt a pályázatról, nem sejtettem, hogy a jövőmet adja a kezembe – meséli Liza.

Családja, bár féltette, félti, mindenben maximálisan támogatja.
– A jelentkezésemet átbeszéltük otthon, átgondolva, hogy biztosan szeretném-e, hogy tisztában vagyok-e azzal, mivel jár. Természetesen először csak a szépet, a jót láttam. A szüleim rávilágítottak arra, hogy ha sikerül, két évre messze kerülök mindentől, egyedül kell megállnom a lábamon. Én kitartottam döntésem mellett, és együtt végig csináltuk. Mindenben támogattak, segítettek, mellettem álltak. Amikor megnyertem, hihetetlenül büszkék voltak, anyukám napokig sírt, a büszkeségtől, és persze azért, hogy elutazom – emlékszik vissza Liza.
Történt mindez néhány hónapja, azóta walesi diák lett a lány. Ez óriási élmény, de nagy kihívás is számára.
– Nem úgy megy, mint otthon, hogy a szüleim azonnal segítenek, ha bármi bajom van. Óriási a távolság köztünk. Idővel persze ők is megnyugodtak, látták, jobb helyen nem is lehetnék, megállom a helyem. Hullámvölgyek persze vannak, akkor hazatelefonálok, s pár perc beszélgetés után újra megtalálom magam – mondja.
Lizának egyébként nem nagyon van ideje a hullámvölgyekre. Minden perce be van osztva, rengeteg elfoglaltsága van, ami leköti a figyelmét. És persze a társaság, melyben gyorsan telik az idő.
– A napjaink meglehetősen elfoglaltak. Reggel nyolctól délután kettőig suliban vagyunk, ebédszünet után jönnek a kötelező délutáni elfoglaltságok. Mindenkinek van egy-egy úgynevezett „faculty”-je, ami heti kétszer két óra. Én természetvédelmi dolgokkal foglalkozom, egy kertben dolgozom, de vannak életmentők, gyerekúszás-tanítók, idősekkel foglalkozók. Jön a vacsora, aztán az „activity”, ami magyarul szakkört jelent (ebből is heti kettő van), ott lehet sportolni, közösségi munkát végezni. Este nyolc körül leszünk szabadok, amikor tanulunk, ezután, ha bírjuk, közösségi életet élünk a nappaliban... A hétvégék szabadok, ilyenkor vásárolni megyünk a közeli faluba, vagy átugrunk Cardiffba, vagy közösségi programot szervezünk. Sosem unatkozunk – mesél a mindennapjairól Liza.

És ez így lesz jövő tavaszig. Liza 2015 májusában teszi le a nemzetközi érettségit, hogy utána mit csinál, merre indul, még nem tudja.
– Hogy mikor jövök haza? Nem tudom. Egyetemre biztosan nem jövök haza, a legnagyobb álmom most egy amerikai egyetem. Sokat kell érte tenni, nehéz lesz, de elhatároztam, megcsinálom. Azt, hogy dolgozni hazajövök-e, szintén sok mindentől függ! El tudom képzelni a jövőmet egy másik országban, de itthon is. A pszichológiai pálya érdekel, főleg a gyerekpszichológia. Mindenképp gyerekekkel szeretnék foglalkozni, már egészen kicsi korom óta, legjobban a magyar cigány fiatalsággal szeretnék foglalkozni, megmutatni nekik, hogy mi is várhat rájuk a világban – beszél a tervekről.

Mint mondja, mivel ő is cigány származású, szeretne pozitív példa lenni, és megmutatni, van más is, mint amit ők látnak.
– Ha lehet változtatni a világon, azt a gyerekeken keresztül lehet megtenni. Szeretném ezt elérni..!

Kanadától Szingapúrig, Indiától Hongkongig

A United World Colleges (UWC) egy olyan, 1962 óta működő nemzetközi szervezet, amely céljául választotta, hogy fiatal világpolgárokat nevel, akik megteremtik a kultúrákon átívelő, azok sokszínűségét tisztelő nemzetközi egyetértés alapjait. A UWC-hálózat ma tizennégy iskolát tart fenn világszerte. Magyar diákokat fogadtak már Walesben, Kanadában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Hongkongban, Indiában, Norvégiában, Costa Ricán és Szingapúrban is.

Az iskolákba több mint nyolcvan országból érkeznek érettségi előtt álló diákok, hogy két évig együtt tanuljanak angol nyelven a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, a kultúrák harmóniája jegyében.

 Írta: 2014. január 19. 13:00 Rimóczi Ágnes
(Forrás: szoljon.hu)